Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

12. ábra: Hosszúpályi belterülete a 18. s%á%ad kompén1'

Hosszúpályi települési történetének a 18-20. századi meglehetősen intenzív szakaszában a belterület — a település népesség-növekedésének megfelelően — igencsak kiszélesedett. Ez a lakóházak, gazdasági telepek, kertek, középületek és közterek alkotta terület a 18. század utolsó harmadától a 20. század középső harmadáig eltelt közel két évszázad alatt 3 km2-t „hódított el” a település megművelhető határától (13. ábra).149 150

149 Az alaprajzi ábra az 1752-es kéziratos térképre (HBML BmT 1.) vetítve készült.

150 Míg az úrbérrendezés után, az 1770-es években Hosszúpályi belterülete 204 pozsonyi mérő, azaz 0,44 km2 körül volt, addig 1960-ban a termelőszövetkezetesítés befejezésekor már meghaladta az 597 katasztrális holdat (3,43 km2-t) - vő. BŐDI 1998: 56., 239. Itt jegyzem meg, hogy belterület alatt Hosszúpályi esetében sem kizárólag a tömör beépítés területét kell értenünk. Már a 18. század közepén is a belterülethez szá49