Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

gi földterületek folyamatos bővítésével kívánta kielégíteni, ükkor vette kezdetét a magánkezelésű majorsági gazdálkodás kiépítése és kiterjesztése. A Fejértói-pusztán elkezdődhetett a mocsarak vizének első, nagymértékű lecsapolása, a szikes területek122 feljavítása és mindenekelőtt a földművelésre is alkalmas legelőterületek feltörése123, gabonával való bevetése, majd allódiumhoz csatolása. A fogyó legelők a pusztai állattartás bázisát erősen lecsökkentették. A napóleoni háborúk alatti gabonakonjunktúra gyermekeiként pedig ekkor születtek meg a puszta első monokultúrás gabonagazdaságai: a Fehértó- és a Kis Fehértó-tanya. (7. ábra)

7. ábra: A. Fejértói-puszta első majorjai, a Fehértó- (északabbra) és a Kis Fehértó-tanya az 1860-ban készített második katonai felmérésen124

A belterjes földművelés határhasznosítási túlsúlyának kialakulása egybeesett a Fejértói-puszta nagyobb részének tulajdonosváltásával. 1810122 Biharban a szántóművelésre alkalmatlan szikes földet vak-, vagy kakas-síknek, míg porózusabb és szántható szikest porsziknek, termősziknek nevezték.

123 A birtokos és az úrbéres közösségek közti éles konfliktusokat, majd évtizedes urbariális pereket generáló legelőfoglalások, legelőfeltörések, legelőjog csorbítások a korszak jellemző, a gabonakonjunktúrából fakadó gazdasági magatartásformái. (1803 és 1847 között például alig volt év, hogy a hosszúpályi páskom (közlegelő) csonkításának ügyével ne foglalkozott volna az igazságszolgáltatás valamely szerve — a teljesség igénye nélkül: HBML. IV. A. 1/a. 76., 85., 107., 147., 174.)

124 A második katonai felmérés: Magyar Királyság és a Temesi Bánság (DVD-kiadvány). Budapest: Arcanum Adatbázis Kiadó, 2005.

40