Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai

voltak. Az Almosdi Csire család felemelkedése a Zsigmond-korban kezdődött. 1425-ben a király már egy castellum építését is engedélyezte Csire Jánosnak a Fejértótól 10 krn-re lévő Pocsajon, a család ekkori birtokközpontjában.79 Fejértó a 15. század végéig az e castellum köré szervezett pocsaji uradalom részét képezte. Az Almosdi Csire (és a Pocsaji-Pályi) család 1436-ig nem tett birtokosztályt, így Fejértót 1436-ban még közösen birtokolta Almosdi Csire Péter lánya, Margit, valamint Csire János és fiai, Zsigmond, Barnabás és István.80 Azonban a 15. század közepén az Ákos nembeliek több lányági rokona is igényt támasztott az uradalom fejértói részbirtokára.81 A század végén pedig a leszármazottak már két fejértói birtokrészt is kénytelenek voltak elzálogosítani.82

A 15-16. század fordulóján Fejértó tehát birtokrészekre különült. Ezek tulajdonosai hosszabb-rövidebb ideig (az elhúzódó birtokperek, sőt magánháborúk83 évtizedeiben): a Csirék, a Pocsajiak, a Kállaiak és a Henchi- dai Bacsók84, valamint a Pocsajiak birtokrészét öröklő, velük lányágon rokon Bajornak.85 1538-tól Almosdi Csire Ferenc, az utolsó Csire magvasza- kadtával az egykori pocsaji uradalom részbirtokai (így Fejértó is) királyi adományból kerülhettek ismét újabb tulajdonosokhoz.

Az 1552-es Bihar megyei dicalis conscriptio a településen 38 jobbágytelket vett számba. Ezek ekkor (már csak) két birtokrészhez, a Barta- kovits Jánoséhoz (25) és a váradipüspökébe^ (13) tartoztak.86 1553-ban maga, a koronára (Csire Ferenc halála után) visszaszállt pocsaji uradalom is új tulajdonosok kezébe került. A castellumot I. Ferdinánd Dobó István egri várnagynak és Tahy Ferenc erdélyi várkapitánynak, a castellumhoz tartozó uradalmat pedig kettejüknek és Ödönffy Lászlónak adományozta.87

ként jelölték meg magukat, ami az uradalmi központ jelentősségére utalhat. Az almosdi előnév 1351-ben jelent meg először, Csire Péter neve mellett. (BÁRÁNY 2002: 52-54.)

79 Pocsaj biztosan megőrizte központi szerepét 1514-ig, amíg Dózsa paraszthadai fel nem dúlták. (JAKÓ 1940: 325.)

80 1436: Magyar Országos Levéltár: Mohács előtti gyűjtemény: Diplomatikai Levéltár, [a továbbiakban Dl.] 55011.

81 1437: Dl. 55114.

82 1476: Dl. 17817.; 1479: Dl. 30220.

83 1493: Dl. 46238.

84 BÁRÁNY 2002: 63.

85 1518-1522: Dl. 66062.

86 Hajdú-Bihar megyei Levéltár [a továbbiakban HBML.] IV. A. 4/a 1. Conscriptio dicalis 1552.

87 DÉTSHY 1982: 96.

31