Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IV. A 18–19. századi pusztahasznosítás és hatásai
IV. A18-19. SZÁZADI PUSZTAHASZNOSÍTÁS ÉS HATÁSI 4.1. PUSZTÁSODÁS, PUSZTAHASZNOSÍTÁS A „Debreceni Néprajzi Iskola” tereporientált szemlélete mellett a Debreceni Egyetem Történeti Intézete által folytatott Bihar-kutatás gazdaság- és társadalomtörténeti megközelítése is nagy hatással volt munkámra. Az Intézet Középkori Magyar Történelmi Tanszéke az 1970-es években kezdte el Bihar vármegye 18. századi, komplex gazdaság- és társadalomtörténeti kutatását, amely — mind a forrásfeltárás mértékét, mind a forráselemzés módját tekintve — rendkívül eredményesnek bizonyult. Az elmúlt három évtizedben a Tanszék oktatóinak számos, a paraszttársadalmi rétegeket (vagy a paraszti életmódot folytató mezővárosok társadalmait) bemutató és a paraszti gazdálkodás kérdésköreit tisztázó tanulmánya53 jelent meg. E tanulmányok egy jelentős hányadának (főképpen a 18. század utolsó harmadának történetét ismertetőknek) elsődleges forrását képezték a Magyar Országos Levéltár Urbaria et Conscriptiones állagában lévő úrbérrende- zés-kori és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár úrbéri irategyüttesei, Az úrbérrendezés forrásai Bihar vármegyében című, a Tanszék oktatói szerkesztésében megjelent forráskiadvány-sorozat54 adatgazdag kötetei, a megjelenésük óta eltelt rövid idő ellenére, egyre gyakrabban adaptált forrásai a helytörténeti (lokális és kistáji, regionális) kutatásoknak55 is, melyek amellett, hogy eredményeik felmutatásával szélesítik a kisebb közösségek történeti tudatát, határozottan ki is terjesztik a források belső tartalmának, hasznosíthatóságának körét. A kezdetben partikulárisnak ítélt adatok, közlések sokszor éppen egy-egy lokalitás értelmezési keretén tesznek szert olyan jelentősségre, amely visszahat az általánosabb képet megrajzolni hivatott szaktörténészek témaválasztására. Ez a jelenség szolgáltatott alapot ahhoz, hogy a pusztahasznosítás kutatását elmélyítsem. A helytörténeti monográfiák történeti fejezeteiben ugyanis rendre feltűnnek, de kellő súlyt eddig csak elvétve kaptak azok a határhasználati BÁRSONY 1975: 93-113.; Uő. 1976: 41-57.; Uő. 1979: 59-116.; Uő. 1984: 6-139.; Uő. 1985: 7-53.; Uő. 1994: 83-96.; PAPP 1979: 11-122; Uő. 1981: 93-155; Uő. 1987a: 7- 159.; Uő. 1987b: 189-201; Uő. 1989a: 264-271.; 1989b: 21-33,; Uő. 1991: 109-119.; Uő. 1993:109-125.; Uő. 1998; Uő. 2001a: 145-179; Uő. 2001b: 1-19. 54 BÁRSONY—PAPP—TAKÁCS 2001.; Uők. 2003; Uők. 2004. A sorozathoz tartozó tanulmánykötet is a téma irodalmát gyarapítja (vö. BARTA—PAPP 2005.) 55 Vö. UjVÁRY 2002.; RADICS 2002. 23
