Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
IX. Hivatkozott irodalom
Könyvem három földhasznosítási forma, a legeltető állattartás, a szőlőművelés, és a tanyás gazdálkodás történeti ökológiai szemléletű, Hajdú-Bihar 18-20. századi agrártörténetére vonatkozó kutatási eredményeit ismerteti. A kutatás során kettős cél motivált. Egyrészt a természeti környezet földhasznosításra gyakorolt hatásait, másrészt a földhasznosítási formák környezetátalakító gyakorlatát kívántam értelmezni. Ennek okán azokat az ökológiai tényezőket vontam vizsgálat alá - így főként a felszínt, a talajt, a vízrajzot, a növénytakarót-, melyek hatással voltak a földhasznosításra. E tényezők nagyban hozzájárultak annak megértéséhez, hogy bizonyos gazdasági tevékenységek miért jelentek meg, mások pedig miért tűntek el a történelem adott pillanatában. A sárréti puszták legeltetése, az északbihari homokdombok szőlővel való betelepítése és a délnyírségi erdők kiirtása, majd szántóművelés alá vétele ugyanakkor a természeti környezet átalakítását, tájformálást is eredményezett és további, a helyi közösség kultúráját érintő változásokat generált. A kutatásom során vizsgált mikro- és makrogazdasági jelenségek Hajdú-Bihar ökológiai rendszerében érvényesek. E rendszerben kapcsolódik össze a természet működése, az erről összegyűjtött természetismereti tudásanyag, és az erre épülő természethasznosítási stratégia. Ez a rendszer csak holisztikus megközelítéssel, interdiszciplináris keretek között kutatható és nem érthető meg a történeti háttér és a táji környezet ismerete nélkül. Ezeket is bemutatva, könyvemmel arra hívom fel a figyelmet, hogy az ökológiai tényezők bár korlátokat szabnak és.lehetőséget kínálnak, de a hasznosítás rendjét végül is a kulfúrába kódolt és érdekek által vezérelt emberi döntés határozza meg. Bihari-Horváth László
