Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

III. Kutatástörténeti előzmények

ismét nagyhatalmú magánföldbirtokosokhoz került (az Eszterházyakhoz, a Zichykhez, etc.). Mindeközben erős uradalmi szervezetek (a derecskéi, a pocsaji, a diószegi, etc.) alakultak területén, melyek folyamatosan növelték az egyes településcsoportok integritását.30 A törökkor után újraszerveződő állami közigazgatás Észak-Bihar nagyobb részét a Sárréti járásho%31 kisebb részét az ürmellékihe% csatolta. Ez a kettőség az 1876. évi nagy közigazgatási reform során sem szűnt meg. Az észak-bihari települések döntően még ekkor is két külön járásba tömörültek: a Derecskéibe32 33 és a S^ékelyhídi- báj^ (1. ábra).

1. ábra: Es^ak-Bihar területének járási beosztása, 1876-1924 (Tb. Banmvarth térképe alapján)

Trianon után ez a helyzet annyiban változott, hogy a Derecskéi járásból Hosszú- és Monostorpályi, valamint Vértes, továbbá az Érmihály- falvai járásból Bagamér a Székelyhídi járáshoz került,34 a Derecskéi járás

30 Vő. BlHARI-HORVÁTH 2008: 7-11.

31 Észak-Bihar egy részének a Sárréti járáshoz való tartozása lehet az egyik oka, hogy a

kutatások sokáig az észak-bihari településeket - helytelenül — néprajzi értelemben is sárréti településnek tekintették (vö. DANKÓ 2003: 9.).

32 Idetartoztak az egykori Sárréti járás települései, Pocsaj és Eszjár kivételével, melyek a

Berettyóújfalui járásba kerültek át.

33 Az egykori Érmelléki járás észak-bihari települései tartoztak utóbb a Székelyhídi járásba, Bagamér kivételével, melyet az Ermihályfalvaijáráshoz csatoltak.

34 Mivel járás korábbi központja a trianoni államhatáron kívül maradt, új székhelynek Nagyiétát jelölték ki.

16