Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)

VI. Intenzív határhasznosítás, tanyás gazdálkodás a 18–20. században

lakotthelynek, ahol legalább egy személy összeírásra kerül, vagy ahol legalább egy nem lakott, de egyébként használható lakás van.486 Néprajzi értelemben, települési formáit tekintve valaha igen változatos volt Létavértes külterülete. Nemcsak szórványtelepülések (magányos farm tanyák)487 488 489 490 voltak itt, hanem a 20. század közepére tanyasorok,488 sőt — még ha nem is teljesen fejlődtek ki — központi helyek köré szerveződő tanyasűrűsödésekm is kialakultak, és egy szőlőskerti tartozéktelepülésből kisebb csoportos település90 is létrejött.

A legutóbbi, 2001. évi népszámlálás szerint Létavértes jelenlegi külterületi lakotthelyei a következők: Csahostó — 2 fő, 1 lakás; Cserekert — 30 fő, 18 lakás; Kardosliget — 1 fő, 1 lakás; Kepecstag— 7 fő, 1 lakás; Kossuthkert — 8 fő, 5 lakás; Ugettanyák — 10 fő, 3 lakás; Mosontakert — 9 fő, 3 lakás; Nosyatisyta — 6 fő, 6 lakás; és Pályihatárdűlő — 9 fő, 7 lakás; összesen 82 fő (29. ábra).491 Ezek közül kutatásom során elsősorban azokat kerestem fel, melyekben a 20. század második felének egészére visszaemlékező, idős adatközlők laknak. így eljutottam a Csahostóra, Cserekertbe, a Kossuth- és a Mosontakertbe, valamint a Ligettanyákra. Továbbá kutattam a Portnyák tanyán is, amely közigazgatásilag ugyan a szomszédos Monostorpályi községhez tartozik (a monostori határ legészakibb részén található), de Létavérteshez esik közelebb.492 A Bortnyák tanyán lakók erősen kötődnek Létavérteshez, életszervezésüket nagyban megkönnyíti a város közelsége. Ennek felismerése szükségessé tette, hogy mint „kvázi Létavérteshez tartozó külterületet”, bevonjam kutatásomba.

486 Vö. 2001. évi népszámlálás. Budapest: KSH, 2002. 237.

487 Ilyenek voltak Nagyiéta és Vértes déli, feketeföldi, tagos határában.

488 Tanyasor húzódott például a létaligeti Lege/ffsyé/en a Vettút mentén, a vértesi Nosyatisy- tán, vagy a vértesligeti Royner-tagot átszelő, több kilométer hosszú észak—déli irányú út mentén.

489 A 20. század közepére tanyasűrűsödéssé vált a létaligeti Pungor-hegy térsége, illetve a vértesi Maxi (tanyasi iskola) környéke.

490 Cserekert, Léta déli határában.

491 Vö. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=05768, 2011. május 31. — Itt kell megjegyeznem, hogy a 2001. évi népszámlálás óta eltelt 10 évben feltételezésem szerint jelentősen megváltozott (legalább 75%-kal ismét fogyott) a létavértesi külterületek lakónépessége. Feltételezésemet a legújabb, 2011-ben lefolytatott népszámlálás adatai igazolhatják a közeljövőben.

492 Létavértestől 3 km-re található. Ennek a távolságnak egy jelentős részét a Utavértes— Debrecen műúton (a „bánki úton”) lehet megtenni, míg az 5 km-re lévő Monostor- pályiba csak dűlőutakon lehet eljutni.

156