Bihari-Horváth László (szerk.): Legelőpuszták, szőlőskertek, tanyavilágok - A Bocskai István Múzeum Közleményei 1. (Hajdúszoboszló, 2016)
III. Kutatástörténeti előzmények
munkát az ökológiai antropológia tárgykörben,17 de a legfontosabb tudományos eredményeket Andrásfalvy Bertalan (és a Pécsi Néprajzi Iskola) Duna-menti, illetve Viga Gyula bodrogközi kutatásai érték el.18 Ennek ismertéhez járul hozzá kutatásom, amely olyan környezetátalakító tevékenységekre irányult, melyek a 18. és 20. század között jelentek meg, vagy terjedtek el Biharban. Konkrétan azokat a határhasznosítási formákat vizsgáltam, melyek a természeti környezet feltörését eredményezték. Ennek okán nem az „élet teljes hálóját”, vagyis az egész ökoszisztémát vontam vizsgálat alá, hanem csak azokat az ökológiai tényezőket — így főként a felszínt, a talajt, a vízrajzot, a növénytakarót és az állatvilágot —, melyek hatással voltak a fenti jelenségekre. E tényezők nagyban hozzájárultak annak megértéséhez, hogy bizonyos gazdasági tevékenységek miért jelentek meg, mások pedig miért tűntek el a történelem adott pillanatában. A sárréti puszták hasznosítása, az észak-bihari homokdombok szőlővel való betelepítése és a dél-nyírségi erdők tanyásodása minden esetben a természeti környezet átalakítását eredményezte és további, a helyi közösség kultúráját érintő változásokat generált. Hatással volt a népesedés, a településszerkezet, a gazdasági stratégiák, de még a szórakozási formák19 alakulására is. Ez az összefüggésrendszer holisztikus szemlélettel, interdiszciplináris keretek között vizsgálható és nem érthető meg a táji környezet ismerete nélkül. A következő fejezetben ennek a tájnak a kutatástörténetét ismertetem. 3.2. Tájkutatás Észak - Biharban (kutatástörténeti ÖSSZEFOGLALÓ) Kutatásomat Hajdú-Bihar megye eddig kevéssé kutatott néprajzi kistáján, Eszak-Biharban végeztem. Eszak-Bihar, mint terra incognita kutatásom kezdetén az új felismerések ígéretét hordozta, melyek közül különösen az egységes (nyírségi jellegű) szőlő- és borkultúra kutatási eredményei erősítik meg, hogy a térség kistájként való kutatása releváns a néprajztudomány számára. A kutatási eredmények ellenőrzéséhez kontrollterületeken végez17 GUNDA 1987: 143-175.; KÓSA 1982: 15-20.; BORSOS 2004. 18 VARGYAS 2009: 7-8.; vö. ANDRÁSFALVY 2004: 117-138.; Uő. 2007.; VlGA 2008:355373. 19 Vö. KAVECSÁNSZKI 201 Od: 171-180. 12
