Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 5. (Hajdúszoboszló, 2018)
Forrásközlés - Néprajztudomány, műemlékvédelem - Juhász Imre: Műemléki leírások. Hajdúszoboszló
1 Juhász Imre Hajdúszoboszlóra. Hajdúböszörmény felől is megközelíthető 17 km-en földút beiktatásával. с/ A város a halmaz és a szabályos települési forma együttesét mutatja. Györffy István szerint tipikus alföldi kertes város (Györffy: Magyar nép — magyar föld, 153. o.J. Szabályos formával főleg a település keleti oldalán találkozunk. A város legnagyobb részén a halmaztelepülés az uralkodó zugutcáival, szeszélyesen kanyargó útjaival. A lakóházak az ún. belvárosban általában kiépülnek az utca szélére, de a régi kertségek helyén túlnyomórészt beljebb épülnek az utcától. Ritka kivételtől eltekintve a régi házak véggel tekintenek az utcára és háttal állnak a szomszédos teleknek. Az új házak építésének helyét az utca jellegétől függően engedélyezi a tanács. (Pl. kisvárosias utcában csak az utca szélére engedélyeznek építeni.) A bérházak előtt parkok húzódnak. Nagyobb szigetekben vagy elszórtan szinte mindenütt láthatunk új típusú vagy felújított lakóházakat. Ezek a néhány kisvárosi utcát kivéve megbontják a hagyományos utcaképet olyanynyira, hogy népi jellegű, egységes utcaképről Hajdúszoboszlón nem igen beszélhetünk. Legegységesebb, de kisvárosias képével a Bocskai utca. d/ Kerítés sokféle volt. Régen a szegényebbek csutkaszárral (isik), náddal, ritkán kóróval kerítettek. A módosabbak főleg végére állított deszkakerítést, később díszes léckerítést csináltattak. Elsősorban a szőlőskertekben és a tanyákon régebben igen elterjedt volt az ún. gledicsia (élő sövény közé font száraz gally) kerítés. Ezt a népi humor bikaszarv kerítésnek nevezte. A kiskapuk egy-, a nagykapuk kétszárnyúak. Ezeken különösebb díszítést nem alkalmaztak, legfeljebb a kiskapu szemöldök-fájába belevésték a készítés idejét. Ma egyre több teret nyer a fa- vagy téglaoszlopos drótkerítés, sőt, esetenként a festett vaskerítés. e/ A városnak szépen kiképzett és parkosított főtere van. A tanács - fürdőváros lévén — gondot fordít a parkosításra és a fásításra. f/A Hősök terén szovjet hősi emlékmű, az 1914/18-as világháború elesettjeinek emlékműve és Gönczy Pál szobra áll. A város különben eléggé szegény szobrokban, emlékművekben. Szerintem szükséges lenne legalább a fürdő előtti parkban egy gyógyulással kapcsolatos monumentális szoboralkotás. 52
