Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Kavecsánszki Máté: Az uralkodói méltóság tárgyi reprezentációi az Erdélyi Fejedelemségben
AZ URALKODÓI MÉLTÓSÁG TÁRGYI REPREZENTÁCIÓI az Vezér basa ő maga mondta nekünk hogyha azte iobb megh czináltani vagi uiat czinálionak mi azt adák tanácziul hogi iob azt megh czinálni iol lehet formáiátis kívánták tőlünk hogy uiat czinálionak de ilyen hamar az véghez nem mehetett volna hanem az Görögh Cziasár koronáiét vitte el az Vezér véle ugi vagion hogi tikoliák közönségesen de ninczien kölönben az dologh az mint iriuk felségednek kin felette nagi tanácziok volt kelle czielekedni neme mint hogi soha senkinek az fénies Portárul koronát nem attak hanem cziak botot zaslót sőt ugian tanácziotis kérdették tanúiról tőlönk kire mi igi feleltőnk mint hogi felséged az magiari királisággal nevestetik az Athnameban az Cziasartul királiá ugi lehet akárki ha megh koranástatik más az az töb magiar orsághoz tartozó orságokis igi hailanak hamaréb meg az magiar nemzetségnekis igi ninsik inkáb sive megh az hatalmas Cziasarhoz való bizodalomban.”23 A követek közül Korláth István szendrői kapitány a nagyvezírrel együtt indult vissza Magyarországra 1605. május 21-én, a beiktatási jelvényekkel (korona, bot, zászló) együtt.25 26 A koronakérés természetesen Bocskai azon szándékát jelzi, hogy erősen tervezte az önálló nemzeti királyság helyreállítását, tulajdonképpen az országegyesítést, ami egyébiránt az Oszmán Birodalomnak nem állt érdekében - úgy tűnik, mintha a Porta nem ismerte volna fel a koronaküldés szimbolikus jelentőségét. Miközben azonban a követek Isztambulban tartózkodtak, jelentős változás állt be Bocskai gondolkodásában: felismerhette ugyanis, hogy a törökökkel közösen vívott Habsburg-ellenes felkelésében lényegében az Oszmán Birodalom pozícióit erősítette - újabb területek megszerzésével is. Ezen aggasztó gondolatok és a közös török-magyar hadjárat során szerzett kellemetlen tapasztalatok vezethették arra, hogy eredeti koncepcióját átdolgozza és immár inkább a Habsburgokkal kötendő béke mielőbbi megvalósítását szorgalmazza, a koronát pedig csak puszta ajándékként fogadja el.27 így került sor a találkozóra Rákosmezőn 1605. november 1 1-én. A korona ajándékként történő elfogadása tehát nagyon is reális, megfontolt döntésnek tűnik - mintegy a meggondolatlan koronakérés korrekciójának. Minden jel szerint ekkor már a Porta is kezdett érdekeltté válni a béke megkötésében,28 amelyet elősegíthetett, ha Bocskai nem magyar királyi koronának tekinti a fejéket, ezért nem lett diplo-25 KORLÁTH ISTVÁN, KÉKEDY GYÖRGY ÉS MEMHET TIHAJA LEVELE BOCSKAI ISTVÁNNAK A KORONAKÉRÉS ÜGYÉBEN. Rep. 46., Fase. G. 1605. május 24. Közli: Nagy 2005: 166. 26 G.Etényi-Horn-Szabó2006:185. 27 Szakály 1988: 30-31. 28 Részletesen lásd Szakály 1988:20-22. 113
