Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
Szendiné Orvos Erzsébet A puritán eszmék terjedését azonban nem lehetett feltartóztatni, s Várad török kézre kerülése után (1660) Debrecen vált a mozgalom őrhelyévé, ahol nyíltan hirdették a puritán eszméket, társadalmi és politikai kérdéseket is felvetve. Hogy a puritanizmus nem indított forradalmi mozgalmat, annak egy oka volt: a kuruc szabadságharc idején az idegen uralom elleni nemzeti összefogása volt napirenden. Eközben a Debrecenhez igazodó Hajdúszoboszló elszenvedte történelmének egyik legnagyobb pusztítását. A II. Rákóczi Györgyöt megbüntető török hadjárat részeként Szejdi Ahmed 1660. április 29-én feldúlta és elpusztította a virágzó várost. Hiába küzdött Szoboszló hősiesen 300 hajdúval az élén a kis-szoboszlói régi templom körül kiépített állásokban, nem tudta feltartóztatni a kb. 60 ezer főnyi török és tatár sereget. A törökök az ellenállókat lekaszabolták, vagy rabságba hurcolták, a várost feldúlták, templomát elpusztították.44 A város elmenekült lakosai azonban hamarosan visszatértek, a várost újra felépítették, megerősítették. Bár állandó rettegésben éltek a török portyázások miatt - később fel is merült a biztonságosabb területekre történő áttelepülésük - mégis maradtak, sőt 1663-ban újra kezdték vezetKeresztény családot elhurcoló szpáhi 44 „Kaba várost jó reggel porrá, hamuvá égette, valamint Szoboszlót is. Ez utóbbi helyén ugyan a templom körül jó erősségű váracs lévén, abba igen sokan háznépestől magokat bevették volt, s míg tőlük tett, sűrű lövöldözés közben, mind ön magok megoltalmazásában, mind pedig a váras megvédelmezésében erősen emberkédének. De a Szejdi által neki hajtott janicsárság a váracsot elborítván, azt vívja, védőit vágja, öli vala. - És habár a szegény belől viaskodók magukat erősen tartván, a janicsárságból sokat lelőttek és agyon vertek is: azonban nem sokára legyőzetvén, bátor ellenállásukért iszonyúan lakolának... ” Szűcs 1871: 371-372. A Szejdi-járás szörnyűségeit a hajdúvárosi lelkész, Rápóti Pap Mihály is megörökítette krónikájában, melynek kézirata a Debreceni Kollégiumi Könyvtárban található R. 540. szám alatt. 208
