Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
,A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN ni a város jegyzőkönyveit, és plébánost is választottak Németi István személyében. Alig egy évet töltött itt,43 1664-ben már egy másik neves puritán prédikátor, Diószegi Bónis Mátyás tűnt fel. Diószegi debreceni tanulmányai után 1647-ben a franekeri és leideni, majd 1648-ban a groningeni egyetemre iratkozott be. 1650-ben tért vissza hazájába, ahol először Szentjobbon, 1654 táján Biharon, s ezt követően lesz Szoboszlón lelkész. 1668 után már nem marasztották: valószínűleg nem indította meg puritán mondanivalója a szoboszlóiakat, főleg amit a részegségről gondolt és írt,45 46 ezért Püspökladányba ment prédikátornak. Diószegi utódát névről nem ismerjük, de jelentős szerepet játszhatott az 1673-ban elkészült templom felépítésében. Harangot is öntetett Ulrich Mátyás eperjesi mesterrel, amelynek súlya elérte az 5 bécsi mázsát. 1675-ben Érsekújvári Karai Orbánt választották prédikátornak, aki az 1650-es években végezte tanulmányait Debrecenben, majd Hollandiában.47 Itthon 1658-ban Rozsályon, 1660-ban Aranyosmedgyesen, 1667-ben Csegöldön működött papként. Szoboszlón 1675-től lett lelkész. Hitébresztő puritán prédikációinak nagy visszhangja lehetett, mert a hajdúváros lakói 1679-ben maguk kérték, hogy a teljes Bibliát fejezetenként magyarázza el nekik. Ezt a zsinat is engedélyezte, viszont salláriumának felemelése és másodlelkész beállítása mellett. A szoboszlóiak teljesítették a feltételeket, hiszen nagy becsben tartották lelkészüket, és más anyagi áldozattól sem riadtak vissza. 1679-ben például jelentősen hozzájárultak második harangjuk elkészítéséhez, amelyet szintén Eperjesen öntöttek. Karai a szoboszlói évek után 1682-ben a debreceni egyházmegye esperese lett, 1684-től tokaji, 1689-től pedig csobaji lelkész, itt halt meg 1690-ben. Művei közül48 meg kell említeni gyászverseit, melyeket puritán elődeinek, Nógrádi Mátyás (1681), Köleséri Sámuel (1683) és Felvinci Sándor (1686) halálára írt.49 45 Németi István csak egy évig, 1662-1663 között szolgált Hajdúszoboszlón, mert amikor az esperes tudta nélkül Böszörménybe ment, leváltották. 46 „A részegségnek gyűlölséges, utálatos és rettenetes állapotja”. Leiden, 1649. 47 1654-ben Utrechtben, 1655-ben Franekerben, illetve Groningenben egyetemi hallgató. 48 Jelentősebb művei: „Győző hitnek lakozása” (Debrecen, 1686.); „Hogy az hit Isten munkája, de nem mindenkiben...” (Debrecen, 1686); „Hitnek titka foglalása” (Debrecen, 1687); „Elő jó cselekedeteket szolgáló hitről” (Debrecen, 1687). 49 A halotti búcsúztatók az alkalmi gyászversek és gyászbeszédek kiadása az 1680-as években gyakori, szinte társadalmi kötelezettséggé vált. 209
