Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Régészet - Balázs Ádám - Szigeti Anna: Előzetes jelentés Hosszúpályi-Nagy-Szik-dűlő lelőhelyről

Balázs Adám - Szigeti Anna

gyelhető ez az ornamentika különböző variációkban.34 35 A díszítés az Érvölgyében is megjelent, Piykolt (Piskolt) és Cehalut (Magyarcsaholy) lelőhelyeken.’7 Az árkolással többszörösen kísért bütyökdísz hangsúlyos eleme a csoport díszítőművészetének. Nyíregyháza-Oros, „Úr-Csere” lelőhelyen36 és Békés megyei lelőhelyeken is előkerült ez a típusú leletanyag.37 A töredékünk valószínűleg egy közepes méretű tárolóedényhez tartozott.

A díszítetlen oldaltöredékek egy részével alkothatott egy edényt az a vörös-barna foltosra égett, egyenes peremű fazék töredéke, amit egy pereme alatt futó, ujjbenyomkodásokkal tagolt bordával díszítettek (2. tábla, 1. kép). Ez egy általános fazékforma a bronzkorban, melynek jó párhuzam-variációi ismertek az időszakból Ákosról,38 Kismajtényból,39 Körösszegapátiról40 és Nagykárolyról.41

A Hajdúbagos/Cehálut-csoport

A csoportot a magyarországi névadó lelőhely értékelésével Kovács Tibor az Ottomány/Otomani kultúra elterjedési területének délnyugati részére lokalizálta.42 Kemenczei Tibor véleményével egyetértett, miszerint az Ottomány/Otomani kerámiakészítési hagyomány mellett a halomsíros kultúráé is megjelenik a temető anyagában és főleg ez utóbbi dominál.43 A daraboshegyi temető használati idejéből (RBB1-BB2-RBC) adódóan a

34 KOVÁCS 1970: 1. ábrától 10. ábráig rengeteg variánst találhatunk.

35 A lelőhelyeken, különböző tál típusokon, így csücskös pereműeken, svédsisak alakúakon, vagy egyenes pereműeken is előfordul ez a díszítésmód (BADER 1978: Pl. XXXI, 2, 5,9, 17.).

36 A lelőhely közlésénél nagyszámú leletanyag került elő, melyek közül számos darabon megfigyelhető a díszítés. Marta et al. 2010: Typological Plate 4, АС díszítés.

37 Biharugrán: Ecsedy et al. 1982: 29 tábla, 10. kép; 30. tábla, 7. kép; 31. tábla, 2, 3 7, 10. Füzesgyarmaton: ECSEDY et al. 1982: 30. tábla. Zsadányon: Ecsedy et al. 1982: 32. tábla, 12. kép.

38 Németi-Molnár 2007: 71. tábla, 2-3. kép.

39 Németi - Molnár 2007: 67. tábla, 3-4. kép.

40 Nagy 2007: VII. tábla, 1-7. kép.

41 Németi-Molnár 2007: 127. tábla, 1. kép.

42 Kovács 1970: 34-35. Pontosabb elterjedése Flajdú-Bihar megye, a Nyírség, a Sebes-Körös vidéke, főleg Bihar, és a Berettyó völgye (Nagy 2008: 33, 9. lj.; Németi 2009: 33^40). Békés megyei lelőhelyek is ismertek az MRT 6-os, 8-as, 10- es kötetek által, lásd: ECSEDY et al. 1982; JANKOVICH et al. 1989; JANKOVICH et al. 1998.

43 Kemenczei 1963: 185;KovÁcs 1970:40.;Nagy2005: 84.

96