Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Régészet - Balázs Ádám - Szigeti Anna: Előzetes jelentés Hosszúpályi-Nagy-Szik-dűlő lelőhelyről

Balázs Adám - Szigeti Anna

mok, réti szolonyecek és alföldi, mészlepedékes csemozjom talajok váltják egymást.6 A folyószabályozás előtt ezen a tájon jellemzőek voltak a mocsarak, vizenyős területek. A lelőhelyet délről és keletről eredetileg időszakosan vízzel borított területek határolták.

Hosszúpályi bronzkori kutatástörténete

Mivel igen kevés bronzkorhoz köthető lelőhely került eddig publikálásra Hosszúpályi és körzetéből, ezért itt szeretnénk számot adni a kutatás jelenlegi ismereteiről. Rómer Flóris közölt először régészeti leletet a közigazgatási határból, 1871-ben: egy gazdagon díszített aszkoszt a kora bronzkor 2. fázisából, a térségre ekkor jellemző Nyírség-kerámia hagyományokat tükrözve.7 A Déri Múzeum gyűjteményébe 1904-ben került be az első lelet Löfkovits Arthur ajándékaként, egy 2,465 kg súlyú bronzveder, amelyet a késő bronzkor Haistatt В fázisára kelteztek. A fémedény pontosabb lelőhelye sajnos ismeretlen,8 ám a település északi közigazgatási határvonalán lévő Farkasgaz határrészről 1980-ban, Bilden István adományaként egy, a bronzvederrel azonos korú, bronz tokosbalta is a Múzeumba került.9

Hajdúbagos és Derecske között, a Daraboshegyként ismert, 5-6 méter magas homokdombon Zoltai Lajos 1909-ben feltárt egy bronzkori urnatemető-részletet. A terület szántása végett már ekkor elpusztult a leletanyag egy része, ám későbbi bolygatás során további 4 sír került felszínre, összesen 22 temetkezés ismert a területről. Zoltai Lajos kisebb közlésektől eltekintve sosem publikálta az eredményeit.10 Kemenczei Tibor 1963-ban már külön csoportként kezelte a hajdúbagosi temetőt használó közösséget, összességében egy olyan csoportot feltételezett, amely a halomsíros kultúra Alföldre érkezése után (RBB1-BB2) alakult ki.11 Kovács Tibor 1970-ben közölte Hajdúbagos-Daraboshegy 22 sírját, amely során a Hajdúbagos-csoport elnevezést először használta nyomtatott formában.12 A temető használatának kezdetét az RBB1, BB2 forduló6 Dövényi 2010:256-259.

7 Römer 1871: 68, 1-3. kép; Hampel 1877: 3, XX. Planche/7; Kalicz: 1968, 64, no. 10.; Taf. XI/3. a-b.

8 Déri M Régészeti Tár: IV. 1904.117.

9 Déri Múzeum Régészeti Tár: 80.108.1

10 ZOLTAI 1910: 16, 34-40; KOVÁCS 1970:27.

11 Kemenczei 1963: 184-185; Kovács 1970:33.

12 Kovács 1970:34-35.

92