Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Néprajztudomány - Lovas Kiss Antal: Gasztrokulturális fesztiválok Hajdúszoboszlón
Lovas Kiss Antal Márton nap (november 11.). A ránk maradt széles szokásrepertoár jó alapot jelent arra, hogy a Márton nap a 21. századi programturizmus fontos időpontjává váljon. A fogyasztói kultúra számára azért is kínál kedvező alapot a névünnep, mert a 19-20. századi néphagyomány fontos szokáseleme volt a tobzódó fogyasztás, amely a korábbi korokban ritualizált formában, analógiás mágiaként jelent meg. Ezen a napon nagy evés-ivást rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőven legyen mit fogyasztani. Úgy tartották, a minél több evéssel és ivással egyre több erőt és egészséget töltenek magukba. Novemberben már le lehetett vágni a tömött libát, már fogyasztható volt az éppen kiforrott újbor, így a lakomák alapanyaga is biztosított volt. Ezt a tradíciót megragadva a Márton napi Libalakoma a széles körben ismert rigmus köré épül, miszerint: „Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”. A szoboszlói gasztrokulturális fesztiválon nem csak a Márton-napi ételek, jellemzően libából készült fogások kapnak fontos szerepet. A szervezők a Márton napi gazdag szokáskörből a borfogyasztáshoz is emelnek át tradíciót. A Dugonics Andráshoz kötődő proverbium úgy szól, hogy: „A bornak Szent Márton a bírája”.38 Ezen a napon a bort mindenképpen meg kellett kóstolni és a Márton-napi újbor kóstolgatása során mutatkozott meg az egész évi fáradozás gyümölcse. A bor kóstolásának kiemelt jelentősége ezen az ünnepen kedvez a fesztiválon résztvevő borászoknak is. A rendezvény az ország számos borvidékéről vonz Hajdúszoboszlóra bortermelőket, így a libából készített ételek választéka mellett a magyar pincészetek új borkínálatából is válogathatnak a látogatók. A liba napi lakoma az év záró gasztronómiai eseménye Hajdúszoboszlón, mely több zenés és kulturális programmal is szórakoztatja az érdeklődő közönséget. Összefoglalás Hajdúszoboszló Magyarország legnagyobb termálvizű fürdőhelye, ezért az ország egyik legismertebb turisztikai központja. Ismertségét és közkedveltségét elsősorban gyógy-, wellness- és fürdőturizmusának köszönheti. Az elmúlt évtizedek során a helyiek jelentős vendéglátói tapasztalatra és tudásra tettek szert. Ilyen tudás és tapasztalat a megújulás folyamatos képessége, az újabb és újabb turistalátványosságok létrehozása. Az 38 Ujváry 2009. 86