Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Muzeológia - Bihari-Horváth László - Sándor Eszter - Simándi László: Hagyományosk Hajdúszoboszlón - A Bocskai Múzeum új állandó néprajzi kiállítása
Hagyományok Hajdúszoboszlón felszámolt Soproni temetőből származik: egy oszlopos fejfát nyomtatott betűkkel, egy házilag készített darabot, valamint egy csónak alakú fej fát írott betűkkel, amely valószínűleg a legrégebbi a Soproni temető fennmaradt sírjelei között (a fejfán kivehető az 190? nov felirat töredéke, azaz a halál ideje). A halálhoz kapcsolódó szokások is igen ősi hiedelmeken alapultak. A halottat tisztelet és félelem övezte. A halál beálltakor a legelső tennivalók közé tartozott a tükör letakarása, mivel a hozzátartozók féltek, hogy a tükörben meglátják a halottat, vagy a halott lelke látja meg magát, és nehezebben távozik el az élők közül. Egy letakart tükröt kiállításunkban is elhelyeztünk. A látvány mellett a különböző szokásokhoz kapcsolódó népzenei anyagnak is szerep jut a kiállításban. A születésről szóló egységben a bölcső melletti fotelbe leülve egy hangponton Püspökladányban gyűjtött bölcsődalokat hallgathatunk, melyeket Bárdos Ildikó népdalénekes énekelt fel múzeumunk számára. A házasságot, lakodalmat bemutató kiállításrész hangpontján a már fentebb említett gyűjtések szöveggyűjteményét, valamint más adattári, csak vőfélyverseket tartalmazó gyűjtéseket"' használtuk fel. A rigmusokat kollégánk, a vőfélyként is tevékenykedő Simándi László néprajzos muzeológus előadásban élvezhetik a látogatók. A település hagyományos kultúrájában fontos szerepe volt a siratóasszonyoknak, akik a halottnézésen (virrasztáson) és a temetésen kerültek előtérbe. Ecsedi István az 1920-as években gyűjtötte fel a helyi aszszonyok siratóénekekeit, melyeket egy 1929-ben írt tanulmányban közölt,23 24 25 bennük egy Bodnár Lajos zenetanár által lejegyzett dallamkottával. Az eredeti felvételek a debreceni Déri Múzeum adattári gyűjteményének részei. Ezen felvételek - minőségük miatt - nem voltak alkalmasak a kiállításban való lejátszásra. Pótlásukra egy szalontai (bihari) gyűjtés hangfelvételét használtunk fel, melynek dallama megegyezik az Ecsedi István 1929-es tanulmányában közölt szoboszlói siratóének dallamával.23 23 BIMA 880-70.; BIMA 151-72.; BIMA 286-74. 24 Ecsedi 1929: 113-116. 25 Ujváry Zoltán 1972-es, Hajdúszoboszló népéletét bemutató tanulmányában közölt egy általa gyűjtött siratóéneket kottával. (Ujváry 1972: 581-585.) 63
