Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Muzeológia - Bihari-Horváth László - Sándor Eszter - Simándi László: Hagyományosk Hajdúszoboszlón - A Bocskai Múzeum új állandó néprajzi kiállítása
Bihari-Horváth László - Sándor Eszter - Simándi László nyát is.11 Ezeket a recepteket egy interaktív eszköz, a „receptnézegető” segítségével mutatjuk be, ami két görgethető molinóból áll. Az egyiken a receptek szövege, a másikon a receptek szerint elkészített ételek fotói láthatók. A két, egymás mellett lévő molinó lehetővé teszi az interaktivitást, a receptek és az ételfotók összepárosítását a látogatók számára. (A fotókon látható ételeket a városban vendéglátóipari képzést folytató Bocskai István Szakközépiskola tanulói, tanárai készítették el.) III. Jeles napok A lakóházból egy kis, mindössze 12 m2-es kiállítóterebe léphetünk, amely a jeles napok, kalendáris szokások témáját dolgozza fel. (A kiállítótér nagyobbik része tulajdonképpen egy vetítőterem.) Már a terem mérete is mutatja, hogy e széles témakört le kellett szűkítenünk a tartalom és a tér egyensúlyának megtartása miatt. Mivel Hajdúszoboszlón a téli ünnepkör egyik szokása, a ma is élő csergetés különösen jellemzi a térség hagyományos kultúráját, és erre a sajtó, illetve a néprajztudomány is időben felfigyelt, sok adatot gyűjtve össze, ezért úgy döntöttünk, hogy a téli ünnepkör szokásaira fókuszálunk e kiállítási egységben. A téli ünnepkör központi részének tekinthető karácsonyi szokásokról sajnos csak kevés adat maradt fenn. Ismereteink szerint Hajdúszoboszlón, mint nagy állattartó mezővárosban, a pásztorok karácsony idején kántálni jártak, az így felköszöntött háziaktól pedig kalácsot kaptak. Ismerünk egy különleges esetet, amellyel Gunda Béla néprajzkutató találkozott egy bükki faluban: itt ugyanis egy Hajdúszoboszlóról származó pásztorcsalád honosította meg a korábban ismeretlen kántálást.12 A Gunda Béla, valamint Ujváry Zoltán által is közölt kántáló, ünnepi kalácsszedő szöveg13 20. század középső harmadában rögzített (autentikusnak tekinthető) változatának hanganyagát kiállítási egységünk hangpontjánál hallgathatják meg a látogatók. A legismertebb és legelterjedtebb Kárpát-medencei karácsonyi szokásról, a betlehemezésről nincsen szoboszlói adatunk. Azonban a közeli Hajdúdorogról számos betlehem és a betlehemezés más tárgyai (pl. koronák), sőt egyéb kóringyálók (kecskések, csillagosok) kellékei is be11 Szigeti 2003 - A süteményreceptek pontos leírásához Sándor Eszter, a kiállítás egyik társkurátora felhasználta dédnagyanyja (Kígyós Gábomé, született Cs. Kiss Eszter, 1914) receptes füzetét is, összevetve a fenti forrásokkal. 12 Gunda 1985: 88. 13 Ujváry 1972: 592-593. 54
