Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Muzeológia - Bihari-Horváth László - Sándor Eszter - Simándi László: Hagyományosk Hajdúszoboszlón - A Bocskai Múzeum új állandó néprajzi kiállítása
Hagyományok Hajdúszoboszlón Az egyik az, hogy azok az ún. klasszicista stílusú homlokzattal rendelkező oldalfrontos lakóházak, melyek a 19-20. század fordulóján épültek, ismereteink szerint kevésbé rendelkeztek szárazkapuval. Nagy, díszes, utcára nyíló bejárati kapura példát inkább az utcafrontjukon üzletekkel, boltokkal rendelkező városközponti épületeknél (melyek lehettek egyben lakóházak is), illetve középületeknél láthatunk. Erre példa a Hajdúszoboszlói Takarékpénztár épülete - ma a Hajdúszoboszlói Református Egyház Gyülekezeti Terme -, illetve Petrányi Pál fényképésznek az 1984-ben a régi üzletsorral lebontott korábbi boltja a Hősök terén. Ezek a nagykapuk jellemzően kazettás díszítésűek, felül félköríves ablakkal rendelkeznek.6 A Hajdúszoboszlói Református Egyház Gyülekezeti Termének homlokzata a szárazkapuval a Rákóczi utca sarkán (fotó: BIM) 6 Más, klasszicista homlokzattal rendelkező üzletnek, középületnek, többek között a Hajdú-Bihar Megyei Takarékpénztárnak (ma Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság), a Magyar Állami Polgári Fiú és Leányiskolának (ma Közgazdasági Szakközépiskola), és a Városházának is ilyen, a korszakra jellemző, félköríves, kazettás ajtaja van, de ez bejárati kapu, nem pedig szárazkapu. 47
