Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Lovas Kiss Antal: Thököly Imre emlékezete a hagyományban
Thököly Imre emlékezete a hagyományban Összefoglalás helyett Végezetül érdemes kitérni a kultuszteremtés egy konkrét példájaként a hajdúszoboszlói Thököly-kultusz ápolásának néhány jellemzőjére is. Gróf Késmárki Thököly Imre szoboszlói kultuszának fő meghatározója, hogy a kuruc hadak fővezéreként, majd erdélyi fejedelemként is több szállal kötődött Hajdúszoboszlóhoz, de tágabb értelemben a hajdúvárosokhoz is. A hajdúszoboszlói kultuszteremtés kiindulópontjának történelmi rétegeit az a néhány életesemény jelenti, amely Thökölyt a városhoz köti. Itt választották a bujdosó hadak fővezérévé 1680-ban. A városban kötött fegyverszünetet 1681-ben a sárospataki kapitánnyal, Saponara Fülöppel, és innen küldte el azt a levelét, amelyben megkérte Zrínyi Ilona kezét.2'' A településen megjelenő Thököly kultusz a 20. század második felétől nyomon követhető emlékezeti helyek kialakításában épp úgy, mint tudományos és publikációs tevékenységben. Hajdúszoboszló a Thököly Imre életére, tevékenységére, és a hozzá kapcsolódó kultusz értelmezésére irányuló kutatásokat igyekszik összefogni és inspirálni a város által időről-időre megrendezett nemzetközi Thököly-konferenciák révén. 1978-ban, 2005-ben, 2007-ben és 2017-ben megrendezett tudományos fórumok előadásanyaga, a Hajdú Múlt Műhely sorozat kiadványaiban vált elérhetővé.25 26 Emellett Thököly a térségben folytatott tevékenységével, utazásaival számos további tanulmány foglalkozott, amelyek újabb kutatásokat inspiráltak.27 A tudományos feltáró munka mellett időszakos és állandó kultuszhelyek kialakítására is sorkerült. 1978-ban a Bocskai István Múzeumban időszaki kiállítás nyílt Thököly Imre és a bujdosó kurucok címmel. Sor került egy állandó emlékezeti hely kialakítására is, Hajdúszoboszló Város Önkormányzata a Thököly-felkelés kezdetének 300. évfordulóján emléktáblát avatott, amelynek szövege az önálló magyar államiságért küzdő kuruc fővezérként jeleníti meg Thökölyt. A tábla szövege: „1687-ban vidékünkről indult küzdelembe a Habsburgok ellen az önálló magyar államiságért Thököly Imre, akit a kuruc vitézek szoboszlói táborukban 1680. január 8-án választottak fővezérükké.” (10. kép). A városi szintű kultuszépítés sajátos lehetőségeit is kiaknázták, 25 NAGY 2015:197-198. 26 Az "üstökös kegyeltje": Késmárki Thököly Imre, 1657-1705: Thököly Imre születésének 350. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi tudományos konferencia anyaga: Hajdúszoboszló, 2007. szeptember 25-26. 27 SERES 2002: 38. 253
