Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Erika Cintulová: A Thököly család és Késmárk
A Thököly család és Késmárk közzé a múzeum megalapításával kapcsolatban. 1931. május 31-én nyílt meg először a múzeum a látogatók előtt. A gyűjtemény a város és a közeli vidék életét dokumentálta. 1943-ban bezárták a kiállításokat. Német parancsnokság költözött a várba, a földszinti helyiségeket börtönökké alakították a partizánoknak és civileknek, illetve itt gyűjtötték össze a zsidó lakosságot, mielőtt a koncentrációs táborokba deportálták volna. A front átvonulásakor sérült a vár belső berendezése is. Főleg apróbb tárgyakat loptak el. 1946-ban a vár egy része a német nemzetiségű polgárok gyűjtőtáborává vált, akiket azután kitelepítettek. A múzeum 1947. augusztus 3-án nyílt meg újra. A nagy felújítás csak 1962-ben kezdődött el és 1985-ig tartott. A munkálatokat régészeti és építészeti feltárás előzte meg. Az utóbbi évtizedben több építészeti munka is zajlott a múzeumban: megújult a tető, a külső folyosók, az udvar. 2016-ban kezdődött a vár nagyobb rekonstrukciója, amely 2018 júniusáig tart. Jelenleg 15 kiállítás található a várban, a teljes látogatás körülbelül 80 percig tart és évente több mint 40.000 látogató keresi fel ezt a különleges műemléket. Tekintettel arra, hogy a vár berendezését a császári katonák lefoglalták, illetve megsemmisült a tűzvészekben vagy szétlopták, az eredeti berendezésből semmi sem maradt fenn. A várban megrendezett kiállítások Késmárk és környékének történetét mutatják be a kezdetektől egészen a 20. századig. Nem egy ezek közül a tárlatok közül unikum, nem csak regionális viszonylatban.40 A vár él - él a látogatóknak köszönhetően, akik eljönnek ide, él a munkatársaknak köszönhetően, akik e hely kulturális értékeinek megőrzésén és gyarapításán fáradoznak, és azoknak a tulajdonosoknak is köszönhetően, akik a várat fokozatosan építették és gyarapították. Róluk szólnak a legendáink, amelyek fennmaradtak, például a fekete asszonyról, az apácáról, a fehér asszonyról, az elveszett kincsről. 40 A kiállítás fő egységei a következő címet viselik: a vár története, céhek és mesterségek, városházi terem, fegyverek, lövészegylet, a Thököly család, patika, MUDr. Vojtech Alexander, a kilátótorony, a 19. század Késmárkon, a zsidó közösség, szakrális művészet, képtár, kápolna, a Tátra és Késmárk. 243
