Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Erika Cintulová: A Thököly család és Késmárk
Erika Cintulová giai Károlynak is köszönhetően. „Thököly közvetlenül nem vett részt Bécs ostromában. Kivárt. Kara Musztafa veresége után sógora, Esterházy Pál nádor közvetítésével próbált tárgyalni, ám a császári oldalnak már nem fűződött érdeke a tárgyalásokhoz. 1685-ben Ahmed váradi pasa elfogatta Thökölyt, mire sok kuruc átállt a császár oldalára. A törökök, miután szembesültek tévedésükkel, Thökölyt szabadon engedték és megtették (1690) Erdély fejedelmévé”.36 Imre fényűző székhellyé tette Késmárkot, bár szinte egyáltalán nem tartózkodott itt. 1684 márciusában tette utolsó látogatását Késmárkon,37 majd egy hónappal később a várat császári csapatok foglalták el. A török kiűzése után Thököly a szövetségeseinél volt kénytelen menedéket keresni. Legközelebbi harcostársaival Törökországba ment (ahová egy fogolycsere után felesége is követte), ahol 1705. szeptember 13-án Izmir városában elhunyt. A 19. század második felében lelkes érdeklődők egy csoportja kuruc vezéreket és törökországi utolsó nyughelyeiket kezdte kutatni. 1888-ban utazott ki Törökországba Thaly Kálmán (1839-1909), politikus és történész, aki életének jelentős részét a kuruc felkelés története tanulmányozásának szentelte. Ellátogatott egyebek mellett Rodostóba és Nikomédiába, vagyis azokra a helyekre, ahol II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Zrínyi Ilona és más kurucok éltek száműzetésben. Sikerült fellelnie sírjaikat. II. Rákóczi Ferenc, nevelőapja Thököly Imre, valamint Zrínyi Ilona és kíséretük más tagjainak földi maradványait 1906-ban átszállították Kassára és Késmárkra, éppen a már említett Thaly Kálmán kezdeményezésére. Megelőzte ezt az 1904 áprilisában kiadott uralkodói leirat, amellyel I. Ferenc József császár hatályon kívül helyezte az 1715-ben kiadott törvényt (IL. te.), amely Rákóczi Ferencet és Bercsényit bujdosó társaival együtt hazaárulónak nyilvánította. 189 éven át volt érvényben. Lelkes csapat utazott Rodostóba, hogy előkészítse a maradványok, valamint minden olyan lehetséges tárgyi emlék átszállítását, amit csak meg tudtak szerezni. „Összesen 8 ember maradványait hozták haza Magyarországra. Az idősebb kurucok generációját Zrínyi Ilona és Thököly Imre, a fiatalabbat II. Rákóczi Ferenc és fia, Rákóczi József, valamint Bercsényi Miklós, első felesége Csáky Krisztina, Esterházy 36 VETRÍK2017: 15. 37 Ebből az időből származik a fekete asszony legendája is, aki a vár kulcsait őrizte és állítólag elrejtette Imre kincseit. Az, mielőtt elmenekült volna a császári seregek elől, hamar rájött, hogy ki lopta el a vagyonát, ezért megátkozta az asszonyt, hogy soha ne lelhessen békességre ezen a földön. Állítólag még ma is Késmárk várában bolyong és néha még a kulcsai csörgését is hallani vélik... 240
