Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
„A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17, SZÁZADBAN város hatalmi apparátusa, amelynek élén elnöki tisztségben a hadnagy állt. A közigazgatás az utcai önkormányzatokra épült. A 17. században 3 utcaszervezetre, tizedre tagolódott, élén a tizedesekkel, akik fölött az utcahadnagy állt. A szenátus mellett a jegyző vezette a protocollumokat, a nagy, illetve kistanács által hozott határozatokat. A hajdúvárosok közismerten szegények 17. századi forrásanyagban, nem kivétel ez alól Hajdúszoboszló sem, bár e városból maradtak ránk a legkorábbi protokollumok, amelyeket 1629-ben kezdtek vezetni.12 A bejegyzések a század végig hiányosak, 1646 október 6-tól 1680-ig egyetlen büntetőítéletet sem írtak be, a másik jegyzőkönyv pedig 1703-ban indul.13 A kötetek a tanács előtt lefolytatott vizsgálatokat, tanúvallomásokat és a határozatokat tartalmazzák. Általában magyar nyelven íródtak több íródeák által. Kötésük utólagos lehetett. A jegyzőkönyvek a hiányos vezetés ellenére igen becses adatokat tartalmaznak a hajdúváros büntetőbíráskodására, az ítélkezési gyakorlatra és az igazságszolgáltatás szervezetére is, mely az 1613. évi utasítások alapján alakultak ki. Az utasítás a hajdúvárosokat önálló bíráskodási joggal ruházta fel, a hajdúk feletti bíráskodást pedig a hajdúkapitányok kezébe adta. Fellebbezni a kassai főkapitány ítélőszékéhez lehetett,14 15 viszont további perorvoslatra nem volt lehetőség. A bíráskodás a kapitány dolga volt, aki a büntetéseket „egyenlő akarattal” szabta ki „a törvény meglátására esküt tett 12 legénnyel együtt,” ahogy a szoboszlói jegyzőkönyvből kiderül.12 A kapitány feladata volt tehát az alája rendelt hajdúvitézeket olyan fegyelemben tartani, hogy véletlenül se kövessenek el közrendet és vagyonbiztonságot veszélyeztető bűnöket. A református hajdúk A hajdúk letelepítése egyházi és vallási tekintetben is új viszonyokat teremtett Hajdúszoboszlón. A református hajdúk 1608. körül hozták létre 12 MNL HBML V. A. 402. a. 1-2. k. 13 Büntetőügyek Szoboszló városgazdájának irataiban, az Omniáriumban is találhatók. MNL HBML V. A. 404/c. 1-2. 14 Kivéve az Erdélyi Fejedelemséghez tartozás közel három évtizedét. A fejedelem a városokat a káliói főkapitány hatósága alá rendelte, aki azonban nem tartotta tiszteletben a hajdúvárosok önállóságát, főleg a szabad bíráskodásban akadályozta őket, ezért 1656-ban a hajdúkapitányok egységesen felléptek ellene. 1685 után is a kassai főkapitányhoz fellebbezhettek, amikor a szepesi kamara fennhatósága alá kerültek. 15 MNL HBML V. A. 402/a. 1. k. 95. 1696. június 27. 197
