Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Szendiné Orvos Erzsébet: "A zászlós bárány nyomában" Hajdúszoboszlón a 17. században
„A ZÁSZLÓS BÁRÁNY NYOMÁBAN” HAJDÚSZOBOSZLÓN A 17. SZÁZADBAN tanuló magyar diákok is Melanchtont hallgatták, s vitték a tudást a török által hódoltatott dunántúli, majd tiszántúli mezővárosokba. A kálvini irányzat Debrecenbe 1559-ben érkezett Méliusz Juhász Péter közvetítésével, akit földesura, Török János hívott a városba. Méliusz nem váltotta be ura reményeit, a svájci reformáció megfékezését. Éppen ellenkezőleg, hatásos és vehemens prédikációi által hamarosan az egész térség a svájci irányzathoz csatlakozott, az 1567. évi debreceni zsinaton pedig elfogadja а II. helvét hitvallás alapvetéseit. Azt nem tudjuk, hogy ki volt Szoboszló első református prédikátora, annyi bizonyos, hogy 1569-ben zsinatot hívnak össze az antitrinitarizmussal szemben, amelynek egyik szószólója a szoboszlói pap, Szoboszlai György volt. Őt is földesura, Török János választotta a jobbágyfalu lelki életének istápolására. Szoboszló fejlődését egy tragikus esemény, az 1594. évi tatárjárás törte meg. A törökök segédcsapataiként felvonult krími tatárok közel tízezer főnyi serege végigpusztította jóformán az egész Szabolcs, Bihar és Szatmár megyét. A történészek sokáig úgy vélték, hogy Szoboszló ekkor teljesen elnéptelenedett, a valóságban azonban 1605-ben körülbelül 5-600 lakosa volt, és Kis-Szoboszlón lakott, amikor Bocskai 1606-ban hajdúkat telepített ide.7 Bocskai hajdútelepítése Bocskai 1605-ben, illetve 1606-ban adta ki két legfontosabb kiváltságlevelét, ami azt jelentette, hogy körülbelül 10 ezer privilégizált hajdú mindenféle földesúri és egyházi feudális szolgáltatás alól felmentést nyert és 7 Az 1549. évi dicális conscriptio szerint 137 portája volt. Az 1596. évi Szabolcsmegyei összeírás a tatárok által elpusztítottnak, elhagyatottnak mondja. 1598-ban 58 házról van tudomásunk. 195
