Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Papp Klára: Thököly Imre politikai pályája és felkelése
Papp Klára kölyi uram dolgai felől, az este is minémű hódoltató levelek érkeztettek... még kegyelmed olyan levelet nem látott, melyben bort, szalonnát kéretett...”.27 Thököly az Apafi fejedelemhez küldött üzenetében Munkács felmentésére egy Erdélyen keresztül megvalósítható támadás ötletével is előállott, ez a kezdeményezés azonban a fejedelem merev ellenállása miatt nem valósulhatott meg. Caraffa hadmozdulatai, az eperjesiek elleni törvénytelen fellépés mind egy irányba mutattak: csökkent a kihasználható lehetőségek köre a pozíciók megőrzésére, visszaszerzésére. Az 1687. évi pozsonyi országgyűlés eltörölte az aranybulla ellenállási záradékát, a Habsburg-ellenes felkelések alapját. Munkács 1688. január 15-i kapitulációja az utolsó lehetőség feladása volt, ami után a fejedelemség visszaszerzésének már semmi esélye nem maradt. Thököly váradi elfogatását követően egyértelműen török katonai vezető lett, bár Munkács kapitulációjáig még volt némi lehetősége, hogy tegyen egy próbát korábbi pozíciója visszaszerzésére. Ezt követően azonban már egyedül töröknek alárendelt katonai vezetőként tevékenykedett, amely feladata során azonban tekintélye, korábban kiépített kapcsolatai megmaradtak. Munkács - a külső vár 27 TMÁO 7. kötet, 143. 170
