Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
A Thököly és kora című tudományos konferencia előadásai - Papp Klára: Thököly Imre politikai pályája és felkelése
Papp Klára s érdekei viszont egyértelműen a gyors békekötésre ösztönözték. Erdély jelentősen veszített a békével, hiszen a Habsburg fél nem tárgyalt Várad Erdélyhez kerüléséről, sőt újabb bihari területek jutottak török kézre (Székelyhíd várát le kellett rombolni stb.), viszont a török elhagyta a fejedelemség területét. Várad török kézre kerülése után a körösszeg-adorjáni Csáky birtokok lakosai pl. erősen panaszkodtak: „a török ínsége és a magyar katonáknak s talpasoknak éjjeli-nappali nyomorgatások miatt igen elszegényedtünk, hogy közülünk némelyeknek nemhogy bora, vagy pénze, de naponként való kenyere is csak igen nehezen és szűkösen lehet, a sok háborús időkben templomaink is elpusztítanak,” mégis helyben maradtak, s tovább folytatták a termelést. Arról is maradtak fenn források, hogy 1669-ben csak a tőlük elvárt 500 cseber bor adásának könnyítését kérték, legalább 100 cseberrel.3 A bihari népesség más része, a török szerveződő váradi vilajetjéhez kapcsolt dél-bihari területről elmenekült, vagy északra Szabolcs, Szatmár megyébe települt át ideiglenesen, vagy biztonságosabb erdélyi területeket keresett, ezért találunk Biharból áttelepült egykori hajdúkat pl. Kolozsvár külvárosában.4 A vasvári békét követően Erdélyben egy viszonylag hosszú, békés időszak következett. Apafi fejedelmet a török magyarországi politikája miatt elszenvedett személyes kudarcok (amelyek 1663-ban azért következtek be, mert a török bábként akarta őt felhasználni a magyar rendek előtt, mint akinek Érsekújvár alatt le lehet tenni a hüségesküt), s még inkább az erdélyi tanácsadói kör szimpátiája a magyar rendi szervezkedéshez közelítette. A bécsi udvarral elégedetlen magyar rendek részéről egyértelmű volt a barátkozás oka: a fejedelmet akarták megnyerni közvetítőül a török felé, hogy az támogassa törekvéseiket a Habsburgok ellen. Bár Apafi eredménynek könyvelhette el a „két haza közötti barátság és békesség” kinyilvánítását, portai engedély hiányában sem ő, sem a fejedelmi tanács nem vállalhatott kockázatot. Emellett Apafit joggal nyugtalanították azok a hírek is, amelyek a tragikusan elhunyt II. Rákóczi György fiának, I. Rákóczi Ferencnek erdélyi fejedelmi ambícióira vonatkoztak. Zrínyi Péter horvát bán tudvalevőleg a fejedelemség tényleges 3 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (MNL OL) Csáky család levéltára P. 72. Fasc. 326. No. 6. - A könnyítés egyik indoka is az volt, hogy a templomot fel akarták építeni. Azt azonban leírták, hogy kevesebb a termés, s ezért a követelés teljesítéséhez a bor egy részét vásárolniuk kell (4-4 forint egy kis cseberért). 4 Kiss 2004:47-57. 156
