Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Nagy István 1914-ben az új egyetem első nyilvános rendes tanára lett, és ő tett javaslatot az orvoskar professzorainak kinevezésére.91 1915 májusa újabb feladatot hozott számára. Ekkortól az építkezést már miniszteri biztosként irányította. Érthető tehát, hogy 1918. október 19-én, a kar megalakulását rögzítő jegyzőkönyvben a következőket jegyezték be: „A debreceni egyetem orvosi karának mai megalakulása legfőképpen Kenézy Gyula Öméltósága fáradhatatlan munkásságának köszönhető, mely lehetővé tette, hogy minden nehézség dacára a háború közepette is megvalósuljon a magyar kultúrának ez a vívmánya.”92 93 Az építkezések befejezése vontatottan haladt a háború végén, ezért az első tanévet 1921 novemberében kezdték meg az orvoskaron. De még ekkor sem kezdhette meg minden intézet az új épületében a munkát. A Szülészeti Klinikát adták át utolsóként, 1927-ben. Kenézynek az egyetem létrehozása érdekében kifejtett szívós tevékenységét 1924. május 7-én díszdoktori címmel jutalmazták. A professzori lakás, a Kenézy-villa a Szülészeti Klinikával szemközt épült fel. A sikeres munka eredményét azonban - személyes és családi tragédiák miatt - nem tudta kiélvezni. Betegsége miatt elvesztette a hangját, így inkább csak igazgatási feladatokat tudott végezni, tanítást nem. 1931. november 26-án halt meg. Temetésén ezrek kísérték utolsó útjára a Szent Anna utcai római katolikus temetőbe. „Nevezhetjük őt a város fejének, koronázatlan királyának, nem a cím, a tény a lényeges. Debrecen város közéletében a háború előtt nem történhetett semmi Dr. Kenézy Gyula nélkül” - írta halála után egy debreceni napilap.91 Kenézy sokoldalúsága már-már legendás volt. Kézügyességét nemcsak a műtétek során tudta kamatoztatni. Hegedűket faragott, zongorát javított, távcsövet, rádiót épített, növényházat gondozott, ismerte a könyvkötészet és a színes fényképezés technikáját, tanulmányozta a röntgenkészülékek működését. Egy alkalommal még a Bábaképző áramfejlesztőjét is megjavította.94 Emellett érdeklődött a hajózás iránt, valamint értett a jogi kérdésekhez. Szerette és támogatta a művészeteket, de szívesen tartózkodott hortobágyi pásztorok körében is. Orvosként a szervezetet egységes egésznek tekintette, fontosnak tartotta a páciens lelki világának megismerését is a gyógyítás során. Tudományos tevékenységgel inkább fiatalabb korában foglalkozott, de arra 91 Orvosi Hetilap 1914: 650., Lampé 1994: 11. 92 Lampé 1994: 12. 93 Idézi Lampé 1994: 16. 94 Lampé 1994: 19-20. 144
