Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Nagy Iván: Semmelweis és Pasteur nyomdokain - Hajdúszoboszlóiak a magyar orvostudományban
Semmelweis és Pasteur nyomdokain bészi) annak az alapelvnek a jegyében, „hogy az állam az ország minden részén úgy a városi mint a falusi lakosság orvosi szükségletének fedezését egy ugyanazon módon kiképzett és minden bajának orvoslására feljogosított orvosokkal kívánja fedezni.”46 A fejlődés legkimagaslóbb jelének tartotta, hogy megkezdődtek azok a nagyszabású építkezések, amelyek az orvoskari tanszékeknek a szükséges intézetekkel és klinikai helyiségekkel való ellátását szolgálták.47 Ugyanakkor nem tagadta el azt sem, hogy ez a munka még korántsem fejeződött be, hiszen például Hőgyes Pasteur Intézete még ekkoriban is ideiglenesen, az Üllői úti központi épület földszintjén kapott helyet. Ennek ellenére bizonyos elégedettséggel szemlélte az 1867 óta eltelt évtizedek eredményeit. Az orvosi oktatásügybe befektetett állami pénzek - vélte - komoly eredményeket hoztak. így például az orvosi intézeteknek legalább egy részében európai szinten folyhatott az oktatás. Ezen túlmenően azt is kiemelte, hogy „önálló magyw orvosi tudományos élet és irodalom keletkezett", a magasabb szintű magyar tudományos eredmények már külföldön is megjelentek, sőt kialakult egy önálló magyar orvosi iskola.48 De nemcsak tanulmányt írt az orvoskarról. О szerkesztette és írta - a vallás- és közoktatási miniszter felkérésére - az orvoskar millenniumi emlékkönyvét. Ebben a vaskos kötetben részletesen, fényképfelvételekkel, alaprajzokkal illusztrálva mutatta be az egyes intézetek történetét, közölte az oktatók életrajzát, bibliográfiáját, valamint az orvoskar aktuális szabályzatait és rendeletéit. A kötetet az orvosoktatás további fejlődésének reményével zárta: „Ha az államnak legértékesebb tőkéje az ember: ennek egészségét és épségét lehetőleg megőrizni és fentartani az orvosi rend van hivatva tudása által. Az állam számára minél tanultabb és minél képesebb orvosi rendet nevelni, egyike lesz jövőre és marad mindenha a legfontosabb állami kulturális feladatoknak!"49 Hőgyes járványtani kutatásai Hőgyes nem csupán az élettan területén alkotott kimagaslót. Aujeszky Aladár úgy emlékezett meg róla 1932-ben, hogy életének legfényesebb diadalát, amely nevét hallhatatlanná tette a veszettség elleni küzdelemben 46 HŐGYES 1896a: 27. 47 HŐGYES 1896a: 31. 48 HŐGYES 1896a: 58-59. 49 HŐGYES 1896b: 995.
