Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)

Történettudomány - Kavecsánszki Máté: Az uralkodói méltóság tárgyi reprezentációi az Erdélyi Fejedelemségben

Kavecsánszki Máté

hajlandó átadni a koronát a hajdúknak.39 Végül 1609-ben, már II. Mátyás uralkodása idején született országgyűlési határozat a Bocskai-korona további sorsáról: „A behozott koronát illetőleg, a melyről maga Bocskay fejedelem is, a bécsi egyességben bevallotta, hogy azt nem az ősrégi szent korona sérelmére fogadta el. 1. § Jóllehet az a szent koronának éppen semmi sérelmére sem lehet; mindazonáltal az országlakók bizonyos tekintetekből jónak látták, hogy a midőn a nádorispán ur az ország felső részeibe fog menni, azt szorgalmatosán kinyomozza és azoktól, a kiknek a kezén lenne, visszakövetelje. 3. § És azokat, a kik ezt a behozott koronát visszaadni vonakodnak, abban a büntetésben marasztalják el, a melylyel az ország közvégzéseinek ellenszegülőket büntetik. 5. § A nádor ur kezébe kerülvén pedig a korona, ugyan ez a nádor ispán azt a korona-szekrénybe helyezés és megőrzés végett a királyi felségnek adja és szolgáltassa át. ”40

A törvény értelmében tehát a koronát a nádornak fel kell kutatnia, vissza kell vennie és át kell adnia az uralkodói kincstár számára. így a korona Thurzó György nádor által 1610. június 30-án került II. Mátyás kezébe Sárospatakon, majd innen szállították díszőrség kíséretében Bécsbe, ahol az uralkodói kincstárban került elhelyezésre.41 A híres Rudolf-féle kincstárban történt meg először a korona részletes felmérése: Eszerint az arany korona 15-16. századi, bizánci (ortodox főpapi vagy császári)42 mintájú perzsa-török ötvös munka, amelyen 32 türkiz, 90 rubin. 64 smaragd, 22 rubin pállasz és 282 gyöngy található, a tetejét szintén smaragd díszíti.43

A Bocskai-korona tulajdonjogáról évszázadokkal később a trianoni béketárgyalást követően (1921-1926) kezdődtek ismét tárgyalások, amikor is mind Románia, mind pedig Magyarország bejelentette igényét rá. A kérdés kényes diplomáciai problémát feszegetett: vajon a korona a területileg Romániához került egykori Erdélyi Fejedelemség jogán a román államot illeti meg, vagy pedig Magyarországot, arra hivatkozva, hogy Bocskai, mint leendő magyar király kapta a fejéket, amit az is bizonyít, hogy annak halála után a regnáló magyar király, II. Mátyás birtokába került. Népszövetségi döntőbíróság közbeiktatásával 1932-ben (Ve39 G. Etényi - Horn - Szabó 2006:203-204.

40 1609. évi XX. te.

41 Nehring 1985.

42 Vő. Die Krone Stefan Bocskais um 1605. Kaiserliche Schatzkammer Wien. Kunsthistorisches Museum, https://www.khm.at/objektdb/detail/100646/ (2017. szeptember 15.)

43 BOLDISÁR 1925: 13.

116