Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 4. (Hajdúszoboszló, 2017)
Történettudomány - Kavecsánszki Máté: Az uralkodói méltóság tárgyi reprezentációi az Erdélyi Fejedelemségben
Kavecsánszki Máté önálló magyar államiság és kultúra fenntartásának feladatából származott. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a hatalom jelvényeit a fejedelem a szultántól kapta beiktatása elismeréseként, az országgyűlés által megválasztott személy uralkodói hatalmának megerősítéseként. Fontos kérdésként merül fel, hogy a Porta pontosan mit kívánt jelképezni az insignumok átadásával: amennyiben a fejedelemséget a magyar királyság jogutódjaként kívánta elismerni, illetve ezen keresztül a történelmi magyar királyságra próbált igényt formálni, a fejedelmi hatalom jelvényeivel törekedhetett a hivatalos magyar koronázási jelvények „pótlására” is. Azt látjuk ugyanakkor, hogy a szó szoros értelmében vett koronát csak az a fejedelem kaphatott a szultántól, aki nem csak Erdély - hanem valamely eseménysor folytán - „Magyarország fejedelmévé” is vált. Az erdélyi fejedelem tehát a szó szoros értelmében véve nem koronás fő, vagy ha igen, a koronával nem Erdély államfőjévé vált. Báthory István például Lengyelország királya lett a koronázás által. Bocskai István Magyarország királyává vált volna és azzal, hogy a szultántól kért koronát, Magyarországot a Porta vazallusaként ismerte volna el. Bethlen Gábor pedig - jóllehet szintén török támogatással - de egy ideig a magyar Szent Koronát kívánta a fejére helyeztetni és ezzel ugyancsak Magyarország királyává válni.3 Minden más esetben a fejedelmek a Török Birodalomban használatos hatalmi jelvényeket kapták meg, amelyek szimbolikája, jelentése a török gyakorlat mentén értelmezendő. E rangjelzők átadásával Erdély és fejedelme Portához való tartozását, attól való függését is ki akarták nyilvánítani. Ugyanakkor a jelképek értelmezhetősége egy másik közegben is fontos volt, így azoknak valamilyen módon igazodniuk kellett az európai és a magyar gyakorlathoz is. Európai környezetben például a zászló és a díszruha kevéssé volt alkalmas uralkodói méltóság jelölésére, míg a Török Birodalomban a legfontosabbak közé tartoztak. A továbbiakban a korabeli forrásokban leggyakrabban előforduló fejedelmi hatalmi jelvényeket mutatjuk be. 1 1. Zászló: A vörös tafota zászló, a végén aranyozott gömbbel talán a legfontosabb rangjelző volt az Oszmán Birodalomban: a török közigazgatási egységek élére kerülő személyek beiktatásuk alkalmával kapták meg díszzászlójukat. Az erdélyi fejedelemé a beglerbégéhez 3 Tóth 2003 108
