Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

Iparművészet-történet - Agárdi Lajos: A szoboszlói református egyház klenódiumai

A SZOBOSZLÓI REFORMÁTUS EGYHÁZ KLENÓDIUMAI

van, amely alól akantusz levelek futnak lefelé. A perem széle deformálódott, nem mindenütt illeszkedik a száj pereméhez. A kehely felületén szennyeződések nyomai láthatóak. A talp peremén felírat olvasható: „ Tábla Bíró T. Nemes Tőkés Bálint12 és Felesége Nemes Marton Klára a Szoboszlói Sz. Ekklésiának ajándékozták, 1826 Észt. " A talpon a felírat fölötti mezők egyikében KL mesterjegy és egy címerpajzsban lévő 13-as szám található. A fedő belső peremén is ott a mesterjegy, a 13-as szám itt egy Agnus Dei ábrázolás fölött látható egy kör alakú felületen. A talp belső oldalán ismét bevésett, kezdetlegesebb feliratot találunk: „KÉSZÍTETTE KASZONUI LÁSZLÓ:13 DEBRETZENBEN”. A díszítmények többsége domborított, poncolt, finom, igényes munka. Ez a kehely leg- mívesebb része. Magassága a fedővel együtt 37,7 cm. Átmérője a talpnál 14,8 cm, a szájnál 11,6 cm.

Fedeles ezüstkehely

A kehely formája egyszerű. Egyenes vonalú, magas kuppáján, ovális alakú mezőben helyezkedik el a ferde írásképű felirat. „A Hajdú.

Szoboszlói, ev. ref. egyháznak ajándékozták Soós János és neje Décsei Zsófia 1909. évben. ” Az ovális mező alatt szőlőlevél látható, ebből futnak fel a naturális rajzolatú indás, leveles, szőlőfürtös és búzakalászos minták. A kúppá mintáit alul és felül szaggatott páros vonalak határolják. A talp díszei geometrikusabbak, egyszerűbbek, legalul a gilusált vonalak cakkozott mintát alkotnak, mely alatt és fölött négy bevésett díszít12 Tőkés Bálint táblabíró (1787 ? - 1874) 1828-ban 30 Rft-ot adott a templom tornyának építésére.

13 Kaszonyi László debreceni aranymíves volt. Valószínűleg miskolci származású.

18 lo-l 814-ben Kassán inaskodott Dengely, vagy Dendély József ötvösnél. 1826-1829 között dolgozott Debrecenben, Előbb a Hatvan, majd a Péterfia utctában (vö. Zoltai 1937.).

91