Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

Iparművészet-történet - Agárdi Lajos: A szoboszlói református egyház klenódiumai

A SZOBOSZLÓI REFORMÁTUS EGYHÁZ KLENÓDIUMAI

hogy Büttösi István munkájával állunk szemben.7 A kehely felső része nemcsak anyagában, színében, de a felirat betűtípusában is eltér a talptól, annál korábbi. Tehát 1748-ban az egyházközség a kelyhet is csak újíttat- ta. A kuppán és a fedőn ugyanaz a címerállat található, mint a kenyérosztó tányér közepén. Tehát a kehely felső része és a tányér öble egyidős, tovább menve, ugyanazon mester munkája a XVII. századból.8

Szőlőfürt alakú kehely, 1766

Az aranyozott ezüst fedeles hólyagos kehely az 1748-as kehely párja. A 700 g súlyú kehely szájánál az 1658-as dátum és egy latin nyelvű felirat, valamint az adományozó, Fekete Mihály kapitány neve olvasható. A kuppán és a fedő egy hólyagján rózsadísz látható. A talpon három karéjban olvasható a felirat:

„KÉSZÍT: 1766-ban /a SZOBOSZLÓI REF. SZ: EKLÉSIA/ PRE VETS-EI JÓS:

H: KÜRTI BAL: ÚR/. Az „SB” mesterjegyet itt is megtaláljuk.9

Összegezve: A három úrasztali edény XVII. századi ötvösmunka, ezeket a XVIII. században bővítették. Az 1639- ben készült tálat 1747-ben bővítették peremmel. Az 1658-ból származó kehely- nek 1766-ban, párjának pedig 1748-ban készítették a talpát. A XVIII. századi részeknél, a címerállat azonos megformálása, a díszítmények egy hólyagon való elhelyezése és a kalligráfia hasonlósága

7 Kőszeghy 1936.

8 Az 1639-es kenyérosztó tányér és az 1748-as kehely együtt szerepelt az „Egyházi Gyűjtemények kincsei” című kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában.

9 A fönti két kelyhet, vagy azok egyikét adatközlőm, Dr. Bánszegi Lászlóné szerint, Bécsben, a császár ötvösműhelyében restaurálták. Ezt a restaurálást Ferenc József császár idejére teszi.

89