Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

Iparművészet-történet - Agárdi Lajos: A szoboszlói református egyház klenódiumai

Agárdi Lajos

1747 ESZTENDŐBEN”. Ez „....hűen tükrözi a város katonai jellegét,....(élen az kapitánnyal), másrészt utal a prédikátor tekintélyére.”2 Kérdéseket vet fel a Szt. Antalhoz felirat egy református város Úrasztali edényén. Fontos látnunk, hogy a felírat egy része, csupán utal az eredeti feliratra, vagy másolata, vagy rövidítése annak. A kenyérosztó tálon nem található mesterjegy, de az 1747-es felújítás, a perem feliratának kalligráfiája a gyülekezet 1787-es hólyagos kelyhének felújításával hozza kapcsolatba, melyet Büttösi István végzett.3 Valószínű tehát, hogy a kenyérosztó tányér megnagyobbítása is az ő munkája.4 5 Átmérője 25 cm, magassága 1,8 cm. A tárgyat ma is használja a gyülekezet: Az ágenda szövege e fölött a tányér fölött hangzik, a gyülekezet tagjai ebből a tányérból kapják az úrvacsorái kenyeret.

Szőlőfürt alakú kehely, 1748

A „Hajdan szőllyőfőnek nevezett” aranyozott ezüst fedeles talpas, hólyagos kehely 30 cm magas és 722 g súlyú.3 „Az összetett fedő és kupa hasonlít az ananászhoz. Az ananász - mondja egy művészettörténet író - igen alkalmas arra, hogy ezüst edényhez mintájául válasszák. Alakja kecses, érvényre emeli az anyag nyújthatóságát és dudoraival számtalan fényjátékot tud előhozni.”6 Fedelének fogója egy fenyőtoboz- szerű dísz. A kuppát és a talpat gazdagon díszített füles szár kapcsolja össze. Díszítései vertek, vésettek, öntöttek. Talpán három keretbe felírat: „TATAI FEREncz Úr Prédikátorságában (készítette ez Po- hárt A SZOBOSZLAI ) Sz. Eklésia 1748 di Esztend.” Körül a talpán pedig a következőt találjuk: MALATINCZKI GERGELY ÚR: HADNAGYSÁGÁBAN.” „SB”. Az SB alapján tudhatjuk,

2 Sz. Kürti 1975: 643

4 Sz. KÜRTI 1975: 645

5 Sz. Kürti 1975: 644

6 Zoltai 1937.

88