Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Néprajztudomány - Simon-Hegedűs Fanni–Simon Krisztián: Népi gyermekjátékok Sérrétudvariból
Simon-Hegedüs Fanni - Simon Krisztián nyilvánulási formáját is (például: vígjáték, hangjáték, képzelet játéka, színjáték etc.), így tehát a kifejezés egyaránt használatos cselekvés, tevékenység és tárgy megnevezésére is. A munkával és rítussal ellentétben, a játék annyiban tekinthető minden külső kényszertől mentes szabad cselekvésnek, amennyiben az adott szocio-kulturális közeg a maga sajátos eszközeivel nem szorítja rá az egyént a játékra, mivel az ember biológiai és pszichológiai szükségletei elégséges „kényszerítő erőt” jelentenek.3 A népi gyermekjátékok nagy része feltehetően a felnőtt fiatalság játékainak és táncainak, illetve lakodalmi szokásainak utánzásából alakulhatott ki,5 6 de azok egy falun belül nem különültek el társadalmi rétegenként, hanem hatással voltak egymásra. A falusi társadalmi környezetben végzett adatgyűjtés során már tehát nem csak a paraszti réteg „felcseperedő” résztvevőivel, hanem egy tágabban értelmezett, kiterjedt szociális rendszerrel találkozunk, ahol a háziiparostól kezdve a vasutason, postáson keresztül eljutunk az egyházi vezetőkig. Mindezek fényében a népi gyermekjátékok terminológiát volt szükséges alkalmazni, amely során a Lázár Katalin féle klasszifikáció jelentett releváns kategorizálási alapot.7 Megfogalmazásában (Bartók Béla népdal-fogalma alapján) a népi gyermekjátékokat a városi polgáriasuk kultúra által kevésbé befolyásolt társadalmi réteg gyakorolja, térben és időben egyaránt elterjedt, és meghatározó szereppel bír a hagyományos falusi (kiemelés - S.K.) kultúrában.8 Az ehhez kapcsolódó típusok felosztása a következőképp alakult:9 1. Eszközös játékok 2. Mozgásosjátékok 3. Szellemi játékok 4. Párválasztó játékok 5. Mondókák 6. Kiolvasók, kisorsolok 5 Niedermüller 1990: 539. 6 Bartók-Kodály 1951. 7 vő: Lázár 2005. 8 Lázár 2005: 20. 9 Lásd erről bővebben: LÁZÁR i.m. 70
