Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

Néprajztudomány - Sándor Eszter: Hajdúszoboszló temetőinek népművészete – A Soproni temető

Sándor Eszter Sajnos tulipánt ábrázoló fejfa már nem volt a Soproni temetőben. Csak adattári fotókon és rajzokon találkozhatunk velük, ezeken szív bői kinövő változatuk látható (8. kép). Balassa Iván szerint a fejfákon a legel­terjedtebb virágdíszítmény.63 A tulipán virágtő-változata Bihar és Hajdú megye egyes településein (Monostorpályi, Hajdúböszörmény, Kaba, Hajdúnánás, Debrecen stb.) igen elterjedt volt.64 65 Sírfeliratok A vékony fejfákon egy személy adatai találhatóak, a vastagabb, nagyobb fej fákon már kettő vagy több is elfér (férj és feleség, fiatalon elhunyt testvérek, anya és gyermekei stb.) - az ilyenek talán az utoljára elhunyt temetésekor készülhettek. A vastagabb fejfákon az is előfordul, hogy egy személy adatai mellett hosszabb sírfelirat és sírvers is megjeleink. Álta­lában gyakoribb az, amikor annyi fejfa áll a sírnál, ahány személy ott nyugszik, leginkább házastársak esetén, ezt páros fej'fának nevezzük (4-6. kép). A szövegek írása egy kivételével minden esetben vízszintes. A kivételen rézsútosan, nyomtatott betűkkel látható a kopott szöveg. Nyil­vánvalóan amatőr faragó műve. A feliratok nyomtatott vagy írott betű­sek; a TIGÁZ-brigád gyűjtése szerint a szegényebbeké volt az írott szö­veg, míg a gazdagabbaké a nyomtatott, mivel utóbbit nehezebb volt kivi­telezni, több munka volt vele, drágább volt.63 A szövegezések egy-két kivételtől eltekintve minden esetben a rövidített áldásformulával kezdődik, amely a legtöbb esetben a fejen a motívum alatt található, de sok régebbi, tehát az 1920-as, ’30-as években készített fej fákon az eresz alá került. A Soproni temetőben A Boldog Feltámadás Reménye Alatt mon­dat rövidítésének két változata fordul elő: ABFRA és ABFTRA. Utóbbi ritkább, illetve régebbi, az 1920-as, ’30-as évekre datált fejfákon találha­tó meg, az 1950-es évek fejfáira egyáltalán nem jellemző. Ez az áldásformula a Tiszántúl középső és északi részére jellemző sírfelirat.66 Valószínűleg a 18. század második felében jelenhetett meg a 63 Balassa 1989a: 128. 64 Balassa 1989a: 130. 65 BIMA 2440-89. 12. old, 66 Balassa 1989b: 195. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom