Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Néprajztudomány - Sándor Eszter: Hajdúszoboszló temetőinek népművészete – A Soproni temető
Hajdúszoboszló temetőinek népművészete - A soproni temető formai jellemzőit, illetve a nevesebb emberek síremlékének helyét. A fejfaformákat a megye térképén és a tanulmány végén illusztrációval is ábrázolta. A Hajdúszoboszlót bemutató bekezdésben a Vénkert temetőt a köztemetőtől különálló sírkertként mutatta be, de ez pontatlan, mivel a Csepüs és a Vénkert temető együtt lett köztemetővé nyilvánítva, mindkét részen temetnek napjainkban is. Jellegzetes helyi fej faformaként említette a kétarcú avagy „kétfejű fát”,22 amely ismeretei szerint máshol nem fordul elő. (Archív fotók a Bocskai Múzeum adattárából: 2-3. kép.) A díszítésekkel nem foglalkozott. A Népművészeti örökségünk könyvsorozat Hajdú-Bihar megyével foglalkozó kötetében Fehér Agnes a vallási élet és az ünnepi szokások tárgyaival foglalkozó fejezetben írt a fa sírjelekről.23 Nagy vonalakban mutatta be a megye területein előforduló fej fa-változatokat, röviden szólt a sírkövek vagyoni státushoz való kötődéséről. Megemlítette a katolikus jelképek felbukkanását egyes fejfákon, mely vegyes házasságra utalhat. A fejezet fényképei csak kevés település, a hajdúvárosok közül csak Hajdúböszörményt sírjeleit ábrázolták, elsősorban a festett, tulipános koporsókkal kapcsolatban.24 25 Fehér Ágnes is kiemelte a csónak alakú fejfákat, leginkább a debrecenieket, amelyeket Zoltai Lajos fedezett fel az 1910-es években.23 A felül élben végződő fej fák előfordulási helyeként csak Debrecent, Hajdúböszörményt, Nádudvart, Mikepércset, Esztárt, Álmosdot, Nagyiétát és a Nagy-Sárrét falvait említette, pedig a megye több községében és városában is állítottak ilyen fej fákat - többek között Szoboszlón, Sámsonba, Balmazújvároson, Vámospércsen, Bagamérban is.26 A Bocskai Múzeum helyi vonatkozású amatőr néprajzi gyűjtéseket is tartalmazó adattárának anyaga azonban rávilágít a szoboszlói temetők korábbi állapotára is. Kiemelkedő a TIGAZ „Létesítmény ” Szocialista Brigádja által készített gyűjtés a Soproni és a Köztemetőről,27 amely ösz- szefoglalja a helyi temetési szokásokat és a fejfák jellemzőit, utóbbiakat fényképekkel illusztrálva. Ezek közül a tanulmányomba be nem került fotók leginkább a csónak alakú fejfák díszítéseivel kapcsolatban segítették kutatásomat. Szintén a múzeum adattárba kerültek a Köztemető fejfá22 Horváth 2000: 189. 23 Fehér 1989 24 Fehér 1989: 378-383. 25 Fehér 1989: 387. 26 Horváth 2000 27 BIMA 2440-89. 37
