Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

Néprajztudomány - Sándor Eszter: Hajdúszoboszló temetőinek népművészete – A Soproni temető

Hajdúszoboszló temetőinek népművészete - A soproni temető

20. század eleji néprajzi írások a pásztorkodás témakörében születtek.7 Ezek mellett a szokáshagyományok és a népköltészet kutatásának szenteltek kiemelt figyelmet; például a régen még több helyen gyakorolt, de most már egyedülálló szilveszteri csergetésről írtak a legtöbben néprajzi, helyismereti munkákat, cikkeket.8

Ecsedi István több írást is közölt Hajdúszoboszlóról a Néprajzi Értesítőben, a Népünk és Nyelvünkben,9 illetve az Ethnographiában. Utóbbiba a Sirató énekek Hajdúszoboszlón címmel írt egy akkor (1929) már kiveszőben lévő szokásról.10 Majd Ujváry Zoltán foglalkozott a haj- dúszoboszlói temetési hagyományokkal.11 12 Tanulmánya összefoglalta a Hajdúszoboszló népéletéről szóló ismereteket, de nem érintette a temető néprajzát, sem annak népművészetét, sem magát a temetés folyamatát, sem az ezzel kapcsolatos hiedelmeket. Az általa is hivatkozott Hajdúság című kismonográfiában viszont Balogh István12 általánosan írt a tájegység néprajzáról, így a temetés menetéről és az öröklési szokásokról is, bár a temetővel és annak népművészetével ő sem foglalkozott. Ezért is tekinthető hiánypótlónak Nagy Ibolya temetkezési szokásokról szóló tanulmánya,13 amely az idős emberekkel készített interjúkra és az egyháztanácsi jegyzőkönyvekre támaszkodott, bár sajnos ebbe is csak pár bekezdés foglalkozott a város különböző vallási felekezetei által használt temetőivel és a „fűtűi való fákkal”, azaz a fejfákkal. A Magyar Hídban megjelent cikke14 két oldalon mutatta be a Bocskai István Múzeumban nyílt szabadtéri kiállítás sírjeleit (köztük hajdúszoboszlói, hajdúszováti,

7 MÁLNÁSI Ödön: A szoboszlói juhászat. Néprajzi Értesítő 20. (1928), 57-78.; Uő: A régi magyar juhászat. Budapest, 1928.; DÁM László: A hajdúszoboszlói belső legelő pásztorépítményei. Műveltség és Hagyomány. XV-XVI. 1972-1974. 109-135.; FÖLDES László: Egy alföldi juhtartó gazdaság. Néprajzi Értesítő 44 (1962), 27-77.

8 Cs. SZATMÁRI Károly: Szilveszter estéje Hajdú-Szoboszlón. Vasárnapi Újság, 14 (1867), 2:18.; KIRÁLY Miklós: Egy szilveszter éj H.-szoboszlón. Debrecen, 1893.; IGMÁNDY József: Szilveszteri népszokások Hajdú megyében. Ethnographia 52 (1941), 118-126.; H. FEKETE Péter: A hajdúszoboszlói Szilveszter est. Ethnographia 37 (1927), 202.; VERESS Béla: Szilveszter-est Hajdúszoboszlón. In: A hajdúszoboszlói hőforrások hasznosítása. Debrecen, 1942. 9-11.

9 Ecsedi István: Hogyan készül a rühkenő? Néprajzi Értesítő 21 (1929), 24-25.; Uő.: Hat-napos gazda. Népünk és Nyelvünk 1 (1929), 193-194.; Uő.: Gabonás verem Hajdúszoboszlón. Népünk és Nyelvünk 3 (1931), 117-118. stb.

10 Ecsedi 1929

11 Ujváry 1975

12 Balogh 1969

13 Nagy 1992

14 Nagy 1991

35