Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
Egyéb írások - Balogh László: Az álmosd-diószegi csata és előzményei
AZ ÁLMOSD-DIÓSZEGI CSATA ÉS ELŐZMÉNYEI Balogh László AZ ÁLMOSD-DIÓSZEGI CSATA ÉS ELŐZMÉNYEI1 Rövid írásomban egy jelentős történelmi eseménynek kívánok emléket állítani. A Bocskai felkelés nyitányát jelentő diószegi csata ismertetéséhez sokat merítettem Négyesi Lajos tanulmányából. Neki ezúton is köszönetét mondok azért, hogy hozzájárult ahhoz, hogy megállapításait, írásának részleteit felhasználhassam összefoglalóm elkészítéséhez. Ezt egészítem ki saját észrevételeimmel, melyek az ütközet helyének pontosításához járulnak hozzá. Az ütközet előzményei A hosszú - vagy más néven tizenöt éves - háború (1591 v. 1593 - 1606) a dunai Habsburg-monarchia és az Oszmán Birodalom összecsapása volt a Magyar Királyság területén. A Habsburgokkal szövetségben harcolt pl.: az Erdélyi, a Havasalföldi, a Moldvai Fejedelemség, a Német-római Birodalom és a pápai állam. A tizenöt éves háború az 1600-as évek elejére anyagilag teljesen kimerítette a Habsburgokat. A külföldről érkező segélyek egyre apadtak. A birodalom pénzügyeiért felelős Hofkammer a magyar nemesség szempontjából végzetes lépésre szánta el magát. A kincstári jövedelemforrások visszaszerzése érdekében pereket indított a magyar nemesség ellen, aki pedig ellenszegült, azt felségsértés címén perbe fogták, elítélték, birtokait pedig elkobozták. Ez a lépés elsősorban a magyar főurakat érintette, pl.: Illésházy István országbírót, Rákóczi Zsigmond felső-magyarországi főkapitányt, Dobó Ferencet (Dobó István fiát), Homonnai Drugeth Bálintot, Széchy Györgyöt, akik korábban az udvar leghűségesebb támaszai voltak. Bocskai István sokáig a bécsi udvar egyik legodaadóbb híve volt. Sokat fáradozott azon, hogy a két magyar állam (Erdély és a Magyar Királyság) között az egység helyreálljon. Fiatal éveit Prágában töltötte, udvari környezetben, majd Várad főkapitánya lett. Báthori Zsigmond nagybátyja, eleinte a törökellenes párt vezéralakja, több ízben járt a fejedelem követeként Prágában Rudolfnál. Jelentős szerepe volt abban, 1 Jelen dolgozatot a hajdúk Szoboszlóra telepítésének 410. évfordulója alkalmából közöljük. (A szerkesztő megjegyzése.) 257
