Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Nagy István: Történelmi és irodalmi emlékhelyek Réven

Történelmi és irodalmi emlékhelyek Réven

eredménytelenek voltak, ezért olasz-német döntőbíróság hozta létre az augusztus 30-án aláírt második bécsi döntést, amely kettéosztotta Erdélyt a két ország között. Ennek értelmében Rév Magyarországhoz került, sőt az új határ a településtől mintegy 3 km-re délre húzódott. Eszak- Erdélyből ekkoriban számos, több mint 68 ezer román nemzetiségű polgár, főként állami alkalmazott települt át, önként vagy kényszerből, Romániába.61 Révről is főként az értelmiségi foglalkozásúak távoztak a román lakosok közül.62 Hivatalos adatok szerint 1940 és 1944 között összesen körülbelül 220 ezer román lakos hagyta el Eszak-Erdélyt, és költözött Romániába. Ugyanebben az időszakban Dél-Erdélyt is nagyjából ugyanennyi magyar hagyta el, és jött át Magyarországra.63 A határváltozás tehát mindkét oldalon hatalmas népességmozgással járt együtt. A magyar hadsereg 1940. szeptember 5-13. között vonult be Észak-Erdélybe, de a katonai közigazgatás csak november 26-án szűnt meg, és ezen a napon kezdett működni a polgári közigazgatás. Révre szeptember 8-án vonultak be a magyar csapatok. A helyi magyarok örömmel fogadták őket, Kulcsár Andor református lelkész mondott köszöntőt a községháza előtt. A bevonuló magyar csapatok feliratot helyeztek el a Sebes-Körös partján álló lapos kövön: „A FELSZABADULÁS / EMLÉKÉRE / 1940. SZEPT. 8. / A SZEGEDI / M. KIR. 18. ZÁSZLÓALJ”, és még az ősszel felavatták az országzászló emlékművet is. Ezek az emlékművek 1944 után nem maradhattak fenn. Az impériumváltás során Észak-Erdélyben több attrocitás történt, de az Réven ismét nagyobb incidens nélkül ment végbe. Ugyanakkor a fennmaradt adatok alapján a románok közül többeknek a magyar hatóságok zaklatásával kellett szembesülniük a következő években is.64 65 Közben a háború szedte áldozatait, a harcmezőkön elhunytak száma 1943 végéig 6 fő, az eltűnteké 20.

Az észak-erdélyi zsidóság, amely többségében magyar anyanyelvű és identitású volt, örömmel fogadta a hatalomváltást. Hamarosan csalódniuk kellett, mivel itt is életbe léptek a zsidótörvények. 1944. május 3-án megindult a zsidók gyűjtőtáborokba szállítása, azaz gettó- sítása a területen a 6163/1944. sz. kormányrendeletnek megfe-lelően.6'’

61 Sebestyén-Szabó 2008: 1415.

62 BORCEA 2005: 67.

63 Ablonczy 2011: 204., 207.

64 BORCEA 2005: 67-68.

65 Braham 2007: 60.

237