Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Nagy István: Történelmi és irodalmi emlékhelyek Réven
Nagy István alacsony szennyezettségű, kiváló minőségű fehér agyagnak köszönhetően a lakosság egy részének fő jövedelemforrása évszázadokon keresztül a fazekasság volt. Ennek első írásos említése 1639-ből származik, amikor Zólyomi Erzsébet, Sólyomkővár úrnője azt kérte az erdélyi ország- gyűléstől, mentsék fel a révieket a postakocsi-állomás működtetéséhez előírt lótartás kötelezettsége alól, mivel ott fazekasok és csizmadiák laknak, akik nem tartanak lovat.2'' Réven alakult ki a fazekasság egyik magyarországi központja. Anyai ágon fazekasok voltak Tőzsér Erzsébet szobrászművész ősei is. Az ő emlékükre adományozta a korongozó fazekas 140 cm magas műkőből készített szobrát a településnek, amelyet 1979. november 25-én avattak fel a központban.25 26 1 994. május 26-án az EKE kétnyelvű márványtáblát helyezett el a talapzaton.27 Ennek szövege: In memoria stramosilor mei olari - / Fazekas őseim emlékére 1979. Tőzsér Eliz. A szobrászművészt ekkor avatták Rév díszpolgárává. A révi román lakosság néphagyományait és vallási életét mutatja be a helyi múzeum, amelyet 2016. május 22-én nyitottak meg. A kiállításnak otthont adó faépület Sorin Mititeanu ortodox lelkész kezdeményezésére épült. A megnyitó ünnepélyességét jelezte a díszvendégek névsora: Maurizio Passerotti, trentoi román konzul, Cornel Popa, a megyei tanács elnöke, Lucia Varga, a Nemzeti Liberális Párt parlamenti képviselője, Aurel Chiriac, a nagyváradi Körösvidéki Múzeum igazgatója. Az ünnepség istentisztelettel kezdődött, majd a mintegy 200 résztvevő átvonult a múzeum épületéhez. Az ortodox egyház képviselői megáldották az épületet, a polgármester és a megyei tanács elnöke pedig átvágta a nemzeti színű szalagot. A szónokok beszédeikben kiemelt szerepet tulajdonítottak a múzeumnak a helyi és a nemzeti identitás megerősítésében, valamint a hagyományos életformát folytató ősök emlékének ápolásában egyaránt. Dorel Octavian Rus protopresbiter a múzeumot „román ortodox hagyományaink és lelkiségünk kincsestárának” nevezte. Aurel Chiriac is az identitás szimbólumainak nevezte a kiállított tárgyakat.28 Az épület alsó szintjén román parasztház enteriőrje látható, és a népviselet bemutatására is hangsúlyt fektettek, az emeleten pedig az ortodox egyház kegytárgyait találjuk. Érdekességként megemlíthető itt a múzeumüggyel kapcsolatban, és a 25 Juhász - Juhászné 2002: 9. 26 Dukrét 2012: 385. 27 Juhász - Juhászné 2002: 96. 28 RÄCUCIU 2016., Hasas 2016a 228
