Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Lovas Kiss Antal: A révi Sóvám-ünnepség hagyománya
Lovas Kiss Antal lékezés közösségformáló szerepét, és általa a lokális társadalom emlékezetközösségként működjön. Az emlékezetközösség annyiban tud kapcsolatot teremteni a múltban élő emberekkel és értékekkel, amennyire rekonstruálni tudja azt. A Sóvám-ünnepen megjelenített dramatikus játék kifejezi a helyiek múltról konstruált képét, mert a révnél kikötő hajók még benne élnek a révi emlékezetben. „... Viktor nevelőanyja kisgyerek koráról mesélte, hogy mikor jöttek a tutajok szaladt az egész falu népe, le oda a szoros bejáratához, hogy: Jönnek a tutajosok, jönnek a plutások!20 így kiabáltak a gyerekek és szaladtak minden házból. ”21 22 23 Mivel az erdélyi fennsíkot magas hegyek, sziklák övezik, az egyetlen járható utat Erdély és az Alföld között évszázadokig a Révi- szoros jelentette. A Bihari hegységhez tartozó szorosban a Sebes-Körös meredek sziklafalak között halad.:: Ezt kihasználva alakították ki - feltehetően a 13. században- a vízi út ellenőrzésére alkalmas révi vámszedőhelyet. A sziklafalba épített figyelőtorony mellett a vámként átadott áruk tárolására alkalmas természetes barlang is található (4-6. képek). Az 1520-ban a vámszedőhelyek között említett vámállomás történetéről keveset tudunk, de az valószínű, hogy a középkorban itt fontos ellenőrző és vámszedő központ működött. Az eddigi feltételezések szerint vízi úton, tutajokon szállították a sót és az erdélyi fát Magyarország belseje felé. A legújabb kutatások tükrében viszont könnyen elképzelhető, hogy a sót nem is a Körösön szállították, hanem a mellette vezető hadi úton. Mivel a révi szorosban nem fértek el a szállítmányok, így itt egy rövid szakaszon a folyón közlekedtették. Ahol pedig a Nagyvárad felé vezető (hadi) út átlépte a Köröst, ismét szárazföldi úton haladtak tovább, így az átkelésért és nem az áthajózásért szedték a vámot Révnél."’ Bármelyik lehetőséget fogadjuk is el, az szinte bizonyos, hogy a Királyerdő lábánál, a Révi- szorostól mindössze másfél kilométerre fekvő Rév településnek ebben az időben kedvezett a révvám közelsége. A sónak a középkorban igen nagy kereslete volt, piacra szállításából jó haszonra lehetett szert tenni, így a szállítás útvonala mentén jelentős gazdasági fejlődést generált. 15. században Rév is intenzíven gyarapodhatott. Fejlődésének csúcsa kétség kívül az lehetett, amikor 1405-ben Zsigmond király kiemelte a sólyomkői 20 A tutaj szó jelentése románul plutä. 21 Juhász Viktomé, Rév. 2016. 07. 25. 22 Mátyás 1977: 34. 23 Lásd Kavecsánszki Máté só szállításról szóló tanulmányát a jelen évkönyvben. 196