Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Kavecsánszki Máté: A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás a kezdetektől a kora újkorig
Kavecsánszki Máté A vámbevételek osztott jellegét megerősíti egy 1294. évi oklevél is,72 míg a vámtarifa érvényességét III. András 1298-ban ismerte el.73 A vámbevétel osztott jellege komoly feszültségforrás lehetett a két nemzetiség között, amelynek kapcsolata az állandósult birtokviták miatt egyébként sem volt felhőtlen. A Csanád nembeli Telegdiek nyilvánvalóan nehezen fogadták el, hogy bár őket illeti a révvám tulajdonjoga, bevételüket meg kell osztani az ősellenség Geregye nemzetiséggel. Vélhetően részben ezért került sor Telegden saját útvám létesítésére, ugyanakkor a Geregyék is arra törekedtek, hogy a Körösön szedett révvám a sólyomkői uradalom tulajdonába menjen át és a vámszedés joga elszakadjon Bölénytől (és így a Telegdiektől). E törekvések minden jel szerint már a XIII. században megkezdődtek, de csak Károly Róbert uralkodása alatt vezettek célhoz - egyúttal Bertény hanyatlásához. Az Árpádok utáni évszázadok: XIV-XV. század I. Károly uralkodása során Aba nembeli Nekcsei Demeter vezetésével újjászervezték a királyi sókamarákat, amelyek élére a kamaraispánok (comes camerarum salium) kerültek.74 75 A középkorban a sókamarák nem csak bányahelyeken létesültek, hanem sóelosztóhelyként az ország kereskedelmi szempontból fontos pontjain jöhettek létre.73 A korszakban a már korábban megindult folyamat folytatódott, vagyis az uralkodó ellenőrzése mellett egyfajta bérlő rendszer kialakulása zajlott, miközben az uralkodó a regálé jövedelmek pontos szervezésével kívánta növelni megcsappant domaniális bevételeit.76 Ennek során a sógazdaság is a regalitás irányába fejlődött tovább. Vizsgált térségünkben az Árpád-ház kihalását követő interregnum időszakában a birtokviszonyok kisebb átrendeződésére került sor. A sólyomkői uradalom (Révvel együtt) a lehanyatló Geregye nemzetség kezéből Borsa Kopasz nádor kezébe került, majd I. Károly hatalmának szerint az 1284. évi fejlemények már Rév önálló településsé fejlődésének első jelei. Lásd BORCEA 2005: 26. 72 Mindezt lásd Györffy 1966: 600; Wenzel VII: 476; Wenzel IX:401.; Blazovich- GÉCZY 1995: 44. 73 Blazovich-Géczy 1995: 45. 74 Bertényi 2000: 129. 75 Vő. Oborni 2002: 72. 76 Részletesen lásd Domanovszky 1979:60-65. 180
