Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Kavecsánszki Máté: A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás a kezdetektől a kora újkorig
Kavecsánszki Máté Ezen útvonalak rekonstruálása persze igencsak nehézkes, hiszen az egykori útnak ma már csak egy-egy állomása szolgálhat információval. Ennek ékes példája Rév, amely a mai napig is őrzi emlékezetében, ünnepi hagyományaiban az egykor nagyjelentőségű sószállítás tényét. A következőkben kísérletet teszünk - az igencsak hiányos források ellenére is - e nagy múltú kereskedelmi tevékenység Réven átvezető szakaszának rekonstruálására. A rendelkezésünkre álló források alapján a kutatók az Erdélyből Magyarország felé történő sószállításnak négy útvonalát állapították meg, jóllehet Zsámboki László igen meggyőzően érvel amellett, hogy ezek csak igen felületesen, olykor kifejezetten torzan megrajzolt útvonalak:3 (1.) Legkorábbi adataink kétség kívül a Maroson, vagy Maros mentén történő sószállításról vannak. A Maros völgye minden bizonnyal az egyik első és legfontosabb közlekedési útvonal volt Erdély és Magyarország között. A Tordáról, Vízaknáról, olykor Kolozsról származó sót a Maroson, illetve a Maros mentén futó szekérúton szállították Szegedig. Feltételezések szerint Szegedtől a Duna-Tisza közén szárazföldi úton szállították a sót a Dunáig, onnan pedig hajón Pestre, jóllehet ennek a bizonyos sóútnak, olykor a mohamedán kereskedőkről káliz útnak nevezett objektumnak a használatát a só szállításában újabban megkérdőjelezik.5 6 (2.) Szintén fontos vízi szállító út volt a Szamos. A Désről származó sót ezen szállították a Tiszáig, többnyire Tokajig.7 (3.) Jelentős szárazföldi sószállító útvonal vezetett a Meszesi-kapun keresztül Szalacsra, a középkor egyik jelentős királyi sóközpontjába, innen pedig becsatlakozva a váradi útba Debrecenbe vezetett az út, ahonnan Borsod és Heves felé, illetve Szolnokon, a sószállítás egyik meghatározó központján át Buda és Pest felé. Ezen az útvonalon főképp a Désaknáról 5 A történeti irodalomban meghonosodott sószállító útvonalakkal kapcsolatos kritikát lásd Zsámboki 1997a: 52-53. A hagyományos értelmezéshez lásd ZSOLDOS 1997: 28. 6 Az eredeti elképzelést lásd KristÓ 1984: 1083. Az igencsak megalapozott kritikákat, többek között a Dunán árral szemben történő sószállítás valószínűtlenségéről lásd Zsámboki 1997a: 52-53. és Vékony 2004: 656-657. Vö. Oborni 2002: 77. Lásd még Szegfű 1983a: 247. 7 Vö. Oborni 2002: 80-82. 166
