Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - Kavecsánszki Máté: A révi sóvám és a Sebes-Körös völgyi sószállítás a kezdetektől a kora újkorig
A révi sóvám És a Sebes-Körös völgyi sószállítás Kavecsánszki Máté A révi só vám És a Sebes-Körös völgyi sószállítás A KEZDETEKTŐL A KORA ÚJKORIG Az erdélyi és a székelyföldi sóbányászat jelentősége közismert tény, a „fehér aranynak” is gyakorta nevezett kősó - amely az állattartás, az élelmezés és természetesen a konzerválás nélkülözhetetlen kelléke volt évezredeken át - kitermelése és királyi monopóliumként történő kezelése a középiskolai tankönyvek szintjén is tárgyalt jelenség.1 A kérdéssel foglalkozó, a 20. század eleje óta meglepően lassan gyarapodó szak- irodalmat vizsgálva azonban az az érzésünk támadhat, hogy egy-egy korszak sóbányászatának rekonstruálása ugyan egészen precíz módon megvalósult,2 3 más kérdések azonban csak körvonalaiban vagy még úgy sem tisztázottak. így a sókitermelés komplex jellegének - termelés, szállítás, raktározás, eladás - vizsgálata mind történeti, mind etnográfiai szempontból bőven tartogat még feladatot. A sókitermelés igazgatási rendszerének vizsgálata például nagyon hosszú ideig alig képezte a kutatások tárgyát/ Még érdekesebb azt látnunk, hogy a kitermelés történetének viszonylagos dokumentálása mellett a só szállításának története szinte megíratlan. Előfordul persze, hogy egy sószállító útvonal emlegetése gyakrabban kerül előtérbe a kérdéssel - vagy más témákkal - foglalkozó szakirodalomban, ilyen például a Maroson történő sószállítás vagy a szegedi, szolnoki, tokaji sóraktározás jelentőségének kiemelése, más útvonalakat azonban a feledés teljes vagy részleges homálya fed. Utóbbi igaz a Sebes-Körös völgyében futó útvonal esetében, holott Erdély és Magyarország között évszázadokon át az egyik legfontosabb közlekedési csatornát jelentette. Természetesen a Sebes-Körös völgyének fontos kultúraközvetítő szerepét már többször hangsúlyozták,4 közlekedési jelentősége, illetve szerepe a sószállításban azonban inkább elsikkadt. 1 A tanulmány elkészítését az MTA - DE Néprajzi Kutatócsoport támogatta. 2 Lásd Draskóczy alább hivatkozásra kerülő tanulmányait a 16. századi sóbányászat termelési adatait illetően. 3 Vő. MÁTYÁS-RAUSCH 2013: 199. Az okleveles forrásokról, illetve a kérdés kutatásáról lásd ZsÁMBOKi 1997a: 47-50. 4 Vő. Jakó 1940: 22. 165
