Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - P. Szalay Emőke: Rév református egyházának temploma és klenódiumai

RÉV REFORMÁTUS EGYHÁZÁNAK TEMPLOMA ÉS KLENÓDIUMAI készült vászon vagy damasztnemük. Sajnálhatjuk, hogy ezeket a XIX. század végén már nem tartották értéknek, nem érezték fontosnak a meg­őrzésüket. XX. századi térítők Karácsony Imre feljegyzéséből kitűnik, hogy a XIX. században térítőkét is beszereztek Réven. Egy finom vászonterítő, amelynek azsúrozott széle felett újabb azsúrozott elemek között nyolcszirmú rozetta leveles ágak­kal, lyukhímzéssel és riseliővel készült finom minta díszíti, feltehetően a XX. század első felében készült (22. kép).28 29 Egy virágmintás fehér damasztabrosz széle kézzel azsúrozott. A fehér selyemfonallal laposöltéssel készült felirata a következő: „Az Ige testté lett. Özv. Kál Géczi Jánosné Lőkős Juliána adománya.”.29 Az adományozás időpontját nem hímezte rá ajándékozója. Felirata alapján bizonyosan eredetileg is úrvacsora abrosznak készült. Készítési idejét a XX. század első felére tesszük (23. kép). Ugyancsak damaszt az anyaga a következő abrosznak, amelynek széle karéjos, rózsaszínnel körülvarrott. Négy sarkában láthatjuk a színes mintát, zölddel, pirossal, kékkel, rózsaszínnel és fehérrel hímzett virág­csokor, pipacs, margitvirág, búzavirág, harangvirág, kis ötszirmú virágok és búzakalász alkotja a leveles csokrot (24. kép). Felirata: „Ajándékozó Bernáth Géza és családja 1980-ban. 150. zsoltár 6. vers. Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat! P. E. F. R. ”.30 A gyülekezetben még két damasztabrosz mutatja a hívek adakozó kedvét.31 A magyar népművészetnek egyik legismertebb területe a népi hímzés, amely szinte utolérhetetlen gazdagságban hozza elénk a XIX- XX. század viseleti és lakásöltözeti művészetének, esztétikai igényessé­gének, szépérzékének magas fokát. A népi hímzés iránt a XX. század elején, a szecesszióban támadt fel az érdeklődés, így természetes, hogy egyházi térítők is készültek népi hímzéssel. Az 1930-as években a matyó hímzésre irányult a figyelem, így került be a templomi textíliák közé. 28 Méretek: 143 x 200 cm 29 Mérete: 136 x 154 cm 30 Méretek: 140-x 203 cm 31 Méretek: 140 x 190 cm, 143 x 200 cm. 149

Next

/
Oldalképek
Tartalom