Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)
A Bihari Réven folytatott kutatás eredményei - P. Szalay Emőke: Rév református egyházának temploma és klenódiumai
RÉV REFORMÁTUS EGYHÁZÁNAK TEMPLOMA ÉS KLENÓDIUMAI négyoldalú gúla, csúcsán toronygomb és zászló. A hajó hosszanti falának közepén kis portikuszon át lehet belépni a templombelsőbe. A bejárattal szemben emelkedik a szószék, mellette áll a Mózesz- szék, a református papi szék. A magas háttámla egyszerű, keretbetétes szerkezetű, amely, ha szerény formában is, de utal katolikus előzményeire, a felmagasodó, díszes stallumokra, amelyek a katolikus templomokban a szentélyben állottak. A szószék kiemelt fontosságú a református templomokban, a lelkész itt mondja el a szent beszédet, innen hirdeti Isten igéjét. A padsorok fölé emelkedő szószékre a szószékfeljáró lépcsősora vezet fel. A szószékkosár íveken hajló, alja kúpos lezárású. Háttámlája fölött kerül elhelyezésre a szószékkorona. A tagolt, széles, függőleges párkányon a kosárhoz hasonlóan kúpos szószékkorona ül, elején négy kisebb, tetején egy nagyobb váza alakú díszítőelemmel. Mindezek a forma egyszerűségével együtt a klasszicizmusra utalnak (2. kép). Mivel az építés időszaka 1870 után történt, a berendezés természetesen már a historizmus korában készült. A templombelső a neostílusok közül a neoklasszicizmus szerény megjelenését mutatja. A félköríves végződésű hajó falát mindkét oldalon és a végén félköríves ablakok törik át. A torony felőli végén oszlopok tartják a középen kiugró, bábos korláttal ellátott karzatot (3. kép). A padsorok elhelyezése híven tükrözi a református templomok ismert berendezését. Mindegyik sor a szószék felé néz, így a hívek mindenünnen láthatják a szószéken prédikáló lelkészt. A szószék és a padsorok közötti térben áll az úrasztala. A XVI. századi zsinati határozatokból kitűnik, hogy nem tartották a szertartás fontos részének, csupán általánosabb elemnek. Ez a magyarázata annak, hogy a református templomok úrasztalának semmilyen jellegzetessége nincs, ami liturgikus funkcióra utalna. Ebből következik, hogy ez is a művészeti stílusok által megharározott tárgy. Ez vonatkozik a révi egyház úrasztalára is. A téglalap alakú, sima lapot négy esztergált láb tartja. Az esztergálás a klasszicizmus lezáró korszakában, a biedermeierben terjedt el és vált kedvelt díszítő technikává. Az úrasztala mind formája, mind szerény díszítése alapján mindennapi lakberendezési tárgyként jelenik meg. 133
