Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 3. (Hajdúszoboszló, 2016)

Iparművészet-történet - Agárdi Lajos: A szoboszlói református egyház klenódiumai

Agárdi Lajos ca hongkongi eredetű, a felsőzsolcai Star Plusz forgalmazta. Magassága 1,8 cm, hosszúsága 43,5 cm, szélessége 26,5 cm. A tálcát leggyakrabban az úrvacsorát követő szeretetvendégségeken használják, amiken a gyüle­kezet tagjai a megmaradt kenyereket és a megmaradt bort fogyasztják el. Továbbá ezt a tálcát használják ünnepi alkalmakon különböző vendégek érkezésekor is. Cserép úrasztali edények Zöldmázas úrvacsorái boroskanta Két oldalán, leveles ágakkal körülhatárolt kör alakú mezőben plasztikus dísztmény: angyalok koronás magyar címert tartanak. A címer alá egy koronás kis kereszt lóg le. Az egyik oldalon a címer fölött 1832-es év­szám látható. A kör alakú mezők alatt gyöngysormotívum fut körbe. Fö­lötte, a kör alakú mezők mellett talpas vázából kinövő szegfücsokor lát­ható, mellettük, a két fül alatt életfa ábrázolás. A kör alakú mezők fölött, a kantán körbehaladó felirat olvasható: „A. H. Szoboszlaji.SzenT. Eklési­ja Szjnára. Készült\ Zsoldi István” A Zsoldi István név az évszámot tartalmazó köralakú mező két oldalára került, majd­nem az évszámmal egyvonalba. A „Szá­mára” felirat első „á” betűje letört, csak az ékezete maradt épen. A felirat fölött leveles ág fut körbe. Ugyanilyen leveles ág van a két fülön is. A gömbölyded kan­ta keskeny nyakán egy vékony vízszintes sáv fut körbe. A vízszintes barázdákkal ékes szája mindkét oldalon rendelkezik kihegyesedő kiöntővel. A máz néhol le­kopott, repedezett, hiányos. A kanta alján egy köralakú lyuk van, mely nem ponto­san középre került. Fedeles szecessziós üvegkancsó A kancsót aranyszínű kontúrfestékkel festett motívumok díszítik, apró leveles ágakon három szirmú virágok találhatóak, melyek belsejét a kon­túrétól eltérő arany festék díszíti. A festék néhol megkopott. Az üvegfe­108 Üvee úrasztali edénvek

Next

/
Oldalképek
Tartalom