Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Sándor Eszter A Tóth Kálmán, Rácz György és Zárai Lukács által tervezett házak a népi építészet formai és szerkezeti hagyományait egyszerűsített formában tartalmazzák,68 leginkább a falazat, a tetőszerkezet, és a tornác kialakításánál.69 A hét alapváltozat ellenére a homlokzatok rendkívül változatosak voltak,70 hiszen az adott tájegység építészeti formáihoz való igazodás volt a cél; de ebben is inkább visszafogottabb megoldásokat részesítették előnyben.71 A Dél-Aföldön Bálint Sándor és mások kezdeményezték, hogy a napsugaras motívummal díszített oromzat is kerüljön az ONCSA-házakra, a motívum megőrzésének céljával. Az anyagtakarékosság és az egyszerűsítés miatt az állóhézagos és a napsugaras formákat együtt alkalmazták. A csongrádi és a fábiánsebestyéni ONCSA-telepek házainál 25 féle alapmotívumot használtak fel a napsugaras díszítés dominanciájával.72 1941 és 1944 között az országban mindenhol épültek ONCSA- házak. Hajdú vármegyében például az akcióban 4 város és 9 község vett részt, és összesen 461 házat adtak át, Bihar vármegye 1 városában és 28 községében 448-at.73 Adatközlőim elmondása szerint a hajdúszoboszlói ONCSA-telep a Szováti út, a Kádár, a Március 15. és a Petőfi utca által közrefogott terület volt. Itt jelenleg összesen négy napsugaras oromzatú ONCSA-ház áll. Ezek igazodnak a századfordulón épült házak oromzataihoz: kettes tagolásúak, a felső háromszögben félnapsugár látható, amelyet boltíves formára fűrészelt osztóléc választ el az állóhézagos felülettől, a deszkázat pedig takarja a fal felső részét (26-27. kép). Úgy vélem, ONCSA-házak napsugaras oromzatú díszítése is bizonyítja, hogy a motívum egykor általános lehetett a Hajdúságban és konkrétan Hajdúszoboszlón. 1928-ban, Svájcban megalakult modern építészek nemzetközi szervezete, a CIAM magyar csoportjához tartozó építészek figyelmét is felkeltette a falvak korszerűsítése és a paraszti építőhagyományok kérdése. Ligeti Pál anyaggyűjtésre buzdító indítványával a világháború és az azt követő évek stagnálása után a népi építészeti értékek kutatása újrakezdődött, amelynek eredményeit az ugyanebben az évben újjáalakult építészeti folyóirat, a Tér és Forma hasábjain közölték. (Berey 1978: 443.) 68 Berey 1978: 448. 69 Hámori 2004: 8. 70 Timon 1983: 441. 71 HÁMORI 2004: 8. 72 Vass-Valkony2005: 59. 73 Timon 1983: 439 96
