Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Deszkaoromzatok Hajdúszoboszlón A legegyszerűbb és napjainkban is legelterjedtebb az állóhézagos forma. Ennél a deszkákat hosszában teszik az oromfalra, majd a résekre vékony léceket erősítenek. Ez valószínűleg a sugarasnál újabb változat, amely már a korszerűbb szarufás tetőszerkezethez igazodik.27 A harmadik forma a napsugaras, amelynek mind a néprajzban, mind az építészetben igen kiterjedt irodalma van. Elabár ezt a motívumot a közvélemény leginkább Szegedhez köti, valójában az ország több területén elterjedt.28 Elsősorban a szegedi népesség elvándorlásához köthető tájakon (Bácska és az ahhoz tartozó Tisza mente, Csongrád megye), de a Felvidéken, az Alföld északi részén a Tiszántúlon (Nagykunság, Sárrét), valamint a Jászságban is találunk ilyen házakat.29 Ez a forma állhat magában, de többségében a fent már tárgyalt állóhézagos és sugaras formákkal, a Dél-Aföldön pedig kazettás kialakítással együtt jelenik meg. A Tiszántúli építészeti régió területén fellelhető oromzatokon teljes, fél-, negyed-, illetve saroknapsugár fordul elő. A félnapsugár az esetek túlnyomó részében a háromszög alakú oromzat felső csúcsába kerül (ez a leggyakoribb a helyi változatok közül),30 de előfordul az is, hogy az egész tűzfalon félnap van. A negyed- és saroknapsugarak a szimmetria elvének megfelelve a vértelek két alsó sarkában foglalnak helyet, előbbi napkorongja befelé, utóbbié kifelé néz. Varga Gyula kutatásaiból ismerjük a Hajdúszoboszlóhoz legközelebb eső nagy-sárréti napsugaras deszka oromfalakat, melyek az ún. új stílus megnyilvánulásai.31 A földesi házak erdélyi hatást mutatnak: „a timpanon középső részén a deszkákból egy négyszöget formálnak, rajta díszített szellőzőlyukakkal, a négyszög tetején és oldalain keletkezett háromszögekben pedig egy-egy naprészlet látható.” Bihamagybajómban és Bárándon egy egész és két félbevágott napsugár is jellemző volt, de a leggyakoribb a középen rozmaringágra fűrészelt deszkával két részre tagolt oromzat volt, felső részén napsugaras motívummal. A Sárrétre jellemző még a deszkák vízszintes elhelyezésével kialakított mintázat is, amely csak kiegészítő formaként jelenik meg a vértelkeken. Hajdú-Bihar megyében Egyeken is találhatunk félnapsugaras motívumot. A Tisza közelsége miatt az oromfalak régebben szinte 27Gilyén 1980: 162.; Barabás-Gilyén 1987: 75-76. 28GlLYÉN 1985: 161.; GlLYÉN 1985: 165. 29 DÁM 1996: 123. 30DÁM 1996: 123. 31 Varga 1989: 80. 79
