Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
Kavecsánszky Máté 1949-ben az államosítások során - Hajdúszoboszlón az öt szobánál nagyobb, vendégfogadásra használt, mintegy harminc épületet berendezésükkel együtt vették állami tulajdonba -58 59 a fürdőt a városi Közművektől szintén állami kezelésbe vették és létrehozták a Hajdúszoboszlói Gyógyfürdő Nemzeti Vállalatot, amely tanácsi irányítás alá került. Ehhez csatolták hozzá a város jelentősebb vendéglátó egységeit és szállodáit, illetve a magánpanziókat is.39 Számos szervezeti átalakítás és fenntartóváltás után 1952-ben megalakult a Hajdúszoboszló Gyógyfürdő Vállalat. Az ötvenes évek újabb fejlesztései hatására a látogatószám ismét rohamos növekedésnek indult és az évtized végén elérte a 765.000 főt.60 Ugyanakkor ismét halaszthatatlanná vált a településképi változtatások megvalósítása. 1957-ben elkészült egy tizenöt éves városfejlesztési terv, amelynek alapvető célja a városiasodás elősegítése volt, középpontban a fürdőfejlesztéssel.61 A tervek elfogadása után fontossá vált a lakosság megfelelő tájékoztatása, hiszen a tervek végrehajtása jelentős mértékű kisajátításokat igényelt, ami politikailag érzékeny hangulatot kelthetett.62 A város lakosságának tulajdonképpen ekkor kellett először szembesülni azzal, hogy a település prioritásai megváltoztak, ez pedig életmódjukat, mindennapjaikat is befolyásolni fogja. A hatvanas évek a fürdő fejlesztése szempontjából az egyik legjelentősebb évtized. A belföldi idegenforgalom a hatvanas években országos szinten is fellendült az ún. szociálturizmus (beutaló alapú rendszer) beindításával.63 Ennek kihasználására Hajdúszoboszlón jelentős kapacitás-bővítésre volt szükség. 1959-ben megkezdődött és 1963-ban befejeződött a Béke SZOT Üdülő építése, amelyben fedett és nyitott termálvizes medencék, kezelők, rendelők, valamint színház- és moziterem, könyvtár kialakítására került sor. Itt lényeges megemlíteni, hogy az építkezés megkezdésének előfeltétele a városi közműhálózat (víz-, gáz- és csatornavezetékek) kiépítése volt.64 Tulajdonképpen a turisztikai fejlesztés tette lehetővé ennek a kérdésnek a megoldását. Egyúttal az utak, parkok kiépítését, fejlesztését is eredményezte. A Béke megépülése szüksé58 Erdei 2006b: 582. 59 A listát lásd Kun 1984: 153-154. 60 Kun 1975: 726. 61 A tervezet elemeit lásd Erdei 1984b: 172-173.; Gazdag 1984: 71. Az ötvenes évek fejlesztéseit lásd Kun 1984: 155.; Vö. Nyakas 1975: 383. 62 Erdei 1984b: 173. 63 Részletesen Jenei 2006: 611. Vö. Michalkó 2004: 145-147. 64 Erdei 1984b: 174. 62
