Bihari-Horváth László (szerk.): A Bocskai István Múzeum Évkönyve 2. (Hajdúszoboszló, 2015)
Néprajztudomány, kulturális antropológia - Kavecsánszki Máté: A vendéglátó-kultúra hagyományai Hajdúszoboszlón
A VENDÉGLÁTÓ KULTÚRA HAGYOMÁNYAI... Kavecsánszki Máté A VENDÉGLÁTÓ-KULTÚRA HAGYOMÁNYAI HAJDÚSZOBOSZLÓN1 A vendéglátó-kultúra 1925 előtt Hajdúszoboszló gazdaságának alapja évszázadokon keresztül a földművelés és az állattenyésztés volt, amely meghatározta a település foglalkozási- és társadalomszerkezetét.1 2 A szabad hajdúváros örököseként Hajdúszoboszló határában nem volt nagybirtok, ugyanakkor a tehetős parasztság az országos átlagnál nagyobb arányban volt jelen. A 19. században, különösen a dualizmus mezőgazdasági szempontból fellendülést eredményező évtizedeiben Hajdúszoboszló lakosságának viszonylagos jólétet biztosított hagyományos foglalkozásuk. Részben erre, részben az általános gazdasági fellendülésre utal, hogy a város lakossága 1870 és 1910 között 12.269 főről 16.093 főre emelkedett.3 Ugyanakkor a nem mező- gazdaságból élők száma csak lassú gyarapodást mutat - a beköltözők zöme kereskedő és iparos -,4 5 olyannyira, hogy még a 20. század első évtizedeiben a mezőgazdaságból élők országos aránya 62%, Hajdúszoboszlón 71%. A dualizmus korában meginduló lassú gazdasági fellendülés okai között kell keresnünk az infrastruktúra fejlődését, hiszen a Buda- pest-Hajdúszoboszló-Debrecen vasútvonal 1857. évi megnyitását, amely- lyel a város belépett az ország gazdasági vérkeringésébe. Főként ez tette lehetővé az iparosok és kereskedők számának lassú növekedését, jóllehet Debrecen közelsége éppen akadályozója lehetett a kézműipari, kisipari tevékenység kibontakozásának.'’ A kereskedelmi forgalom növekedése tette szükségessé a város első vendégfogadójának, a Kisbika Szállónak a felépítését 1871-ben, amely a század folyamán Hajdúszoboszló kulturális és szórakoztató központjává vált, sőt a város első mozija is a Bika nagytermében nyílt meg.6 Szintén az 1870-es évektől figyelhető meg a kocsmák számának növeke1 A tanulmány elkészítését az MTA-DE Néprajzi Kutatócsoport támogatta. 2 Lásd részletesen Juhász 1979: 6-14.; JUHÁSZ 1984: 22.; valamint Bellon 1975: 447- 462. 3 JUHÁSZ 1979: 7. Vő. Dávid 1975: 240-242. 4 Juhász 1979: 7. Vő. Erdei 1979: 44-45. 5 Vő. Bellon 1975:458. 6Jenei 2006: 612-613.; Erdei 1979: 66.; 68.; Erdei 1984b: 178. 53
